Békésben is tartanak a hamisított méztől

A vajdasági problémára Zsibrita Pál mezőberényi méhész hívta fel a figyelmet, aki egy szabadkai méhész, Agárdi Gábor írása és saját tapasztalatai alapján osztotta meg a legfőbb észrevételeket a kérdésben. Vajdaságban tavaly valamivel átlag alatti mézhozamok születtek. A vásárlók viszont kicsiben és nagyban is a tiszta fajtamézeket keresik, de megjelentek ugyanakkor a tisztességtelen vetélytársak is.

A szerb kormány 2015 végén a méz minőségére vonatkozó normákat összhangba hozta az uniós szabályokkal. Ekkor hagyták jóvá az úgynevezett sütőipari mézet. A jogalkotó elképzelése az volt, hogy a méhész azt a fajta mézet is értékesíthesse, amit hőkezeléssel véletlenül túlmelegített. A méz melegítése 39,5 fokon történik.

A népnyelvben ezt péki méznek hívják, ami az utóbbi időben óriási mennyiségben jelent meg a szabadkai piacon, sok méhésznek okozva fejtörést. Az ügyeskedők közben rájöttek, hogy a répacukrot magas hőmérsékleten egy kevés citromsav hozzáadásával glükózra és fruktózra lehet bontani, s ilyen módon mézhez hasonló terméket állíthatnak elő. Mivel a szabvány nem kéri a méz melegítési hőfokának mutatóját, sem a diasztáz enzim mértékét, így szinte teljesen törvényesen árulják ezt a méznek nevezett mesterséges vegyületet.

Egy kiló cukorból 1,5 kiló szirupot készítenek, amit akácmézként árulnak a határ mentén, de már hazai településeken is találkoztak a 650-700 forintért kapható „portékával”. A Magyarországról, Békés megyéből Szabadkára látogató vásárlók is az olcsósága okán veszik.

illusztrációk: shutterstock

Az Európai Parlament éppen tegnap fogadta el óriási többséggel – 560-an igen szavazattal, 28 tartózkodás és 27 ellenszavazat mellett – az Erdős Norbert, Békés megyei kötődésű fideszes EP-képviselő által jegyzett uniós Méz-jelentést. A dokumentum jó néhány szigorítást tartalmaz a hamisításokkal szemben is.

– Az EP mindig is kiemelt figyelmet szentelt a méhészeti kérdéseknek, de nem a hamisítások számítottak a központi kérdésnek, mert az unió 40 százalékban behozatalra szorul a mézből – hangsúlyozta lapunknak Erdős Norbert. – Az elsődleges kérdést a beporzás jelentette, hiszen az EU-ban 14,2 milliárd euró az az összeg, amely a méhek általi beporzás útján jön létre az élelmiszeriparban, valamint a zöldség- és gyümölcságazatban.

Az Egyesült Államokban már 2 milliárd dollárt fizetnek évente a méhészeknek a beporzásért, Kínában pedig egyes területeken már nincs elég méh, ezért mesterséges úton történik mindez: a gazda maga porozza be a növényeket kis ecset segítségével. A magyar méhészek helyzete egyébként azért is különleges az unión belül, mert hazánk azon ritka országok egyike, amely önellátó mézből, sőt, a termelés 75 százalékát a határokon túl, döntően az unió piacán érvényesíti.

Erdős Norbert elmondta, a magyar méhészek védelme érdekében az unió külső határainál erősebb hatósági ellenőrzést rendelne el a jelentés. Az EU-n kívülről érkező mézek 20 százaléka ugyanis hamisított. Erősíthetik a határőrzést, a hatósági ellenőrzéseket, növelhetik a mézkereskedőknél és -csomagolóknál folytatott vizsgálatok számát.

Jobban védik a magyar méhészeket

– Olyan óriási támogatás mellett fogadták el a Méz-jelentést, ami egyfajta nyomás a jogalkotás számára is, hogy lépjen – tette hozzá Erdős Norbert EP-képviselő, aki kitért arra, hogy a mézcímkék esetében is változtatást javasolt az előterjesztésben.

– Eddig csak annyit kellett a címkére írni, hogy eu-s, unión kívüli vagy vegyes, a két helyről származó mézről van szó – tette hozzá. – Mindez súlyos fogyasztóvédelmi és közegészségügyi kérdéseket is felvet.

Erdős Norbert ennek ellensúlyozására azt javasolta, hogy a címkékre kerüljön rá, hogy mely országból származik a méz és keverék esetén, hogy a méz százalékosan mely országból való. Természetesen a jelentés más területre is sok elképzelést tartalmaz, amelyekről a képviselő hamarosan Békéscsabán is beszámol.