Különleges kiállítás nyílt a turisztikai főpályaudvaron

Két olyan sínt állíthatunk ki itt Békéscsabán, amelyek még vasból készültek, és nem acélból – vezette be a különleges tárlat megnyitóját Sós Imre. A Zerge Ifjúsági Túrasport Egyesület elnöke, egy személyben a turisztikai főpályaudvar állomásfőnöke elmondta, a főpályaudvar két éve kezdte meg működését, és a kezdetekről arra törekednek, hogy a turizmusra minél nagyobb hangsúlyt fektessenek. – Mivel a kiállított sínekből alig néhány maradt az országban, talán a vasútbarátoknak és az érdeklődőknek is egyedi élményt tudunk biztosítani.

Felek Ferenc vasútbarát volt, aki az egyik különleges sínszálat megtalálta Gyulán. Mint elmondta, az értékmentést a pályamunkástól az állomásfőnökig mindenki segítette.

– Mindez egyértelműen megmutatta a hagyományok megőrzéséért tenni akaró, évszázadok óta élő vasutas szellemiséget – ecsetelte. Beszámolt arról, hogy a közlekedéstörténi darab a fürdővárosban egyszerű védműként szolgálta a vasutat, és véletlenül vette észre.

Danyik Pál a másik emlék kapcsán szólt arról, hogy a „g” tipúsjelű vassín Murony állomás átépítésekor került elő a földből. Előtte egy teljesen vasúton kívüli területen feküdt, van is benne egy sérülés, amit a munkálatokat végző markoló húzott bele. A kapcsolódó kutyafejű sínszegek szintén a Szajol-Arad vonalról kerültek elő.

Nagy József, a Vasúttörténeti Alapítvány titkára kiemelte, hosszú évek óta foglalkoznak értékmentéssel és a vasút történetével.

– A Békéscsabán kiállított sínek kuriózumnak számítanak – folytatta a gondolatot. A korunkbeli sín kialakulása 1767 óta tartó fejlődési folyamat eredménye. Ez idő alatt nemcsak a sín alakja, hanem gyártási eljárása is fejlődött. A síneket először a bányavasutaknál öntöttvasból, majd lágyacélból gyártották, ma már minden sín hengerelt acélból készül. 1789-ben William Jessop kifejlesztette a kedvezőbb sínszelvényt. 1836 pedig egyfajta fordulópont volt, hiszen azóta alkalmazzák a mai napig használt szélestalpú síneket.

Mondi Miklós, a MÁV Szegedi Pályavasúti Területi Igazgatóság igazgatója kifejtette, a vasút 1849 és 1867 között érte el Békéscsabát. 1858 október 25-én adták át például a Szajol-Csaba-Arad szakaszt, ami a tizenkettedik megépült vasútvonal volt Magyarországon. Az 1914-ben kirobbanó nagy háború évére a Szajol-Arad fővonal fontos belföldi és nemzetközi vonallá nőtte ki magát, s ekkor a Csaba-Arad szakaszon már a második vágányt építették meg a szorgos munkáskezek. A Muronynál talált és Békéscsabán kiállított vassínt talpfákra szegelték. A hazai vasút hőskorából származó ép és eredeti hosszúságú sínszálakból talán féltucatnyi, ha fennmaradt, de közterületen kiállítva csak ez az egy látható. A másik Gyulánál megtalált eredeti vassínt és testvéreit Angliában, Belgiumban, Csehországban, Németországban és Ausztriában hengerelték, a kiállított példány németországi gyártmány.

Vasút nélkül más lett volna

Bíró Csaba békéscsabai önkormányzati képviselő köszöntőjében hangsúlyozta, abban, hogy Békéscsaba megyei jogú várossá és megyeközponttá vált, nagy szerepe volt a vasútnak.

– A vasúti beruházások nélkül valószínűleg Békéscsaba ma egy jóval kisebb település lenne – fogalmazott. Kitért arra, hogy a turisztikai főpályaudvar környékén jelenleg is fejlesztések zajlanak, ami azt a célt szolgálja, hogy Békéscsaba turisztikai vonzerejét növeljék a Munkácsy negyed kialakításával.