Mátyás király kora elevenedik meg a napokban Békéscsabán

A 15. századi középkor, Mátyás király kora elevenedik meg a Gyulai úti Gabonamúzeum környékén, a terület egy mondhatni lovagi tornának ad otthont többek között küzdőtérrel, haditáborral, a mesterségek, az apródok és a trubadúrok udvarával, a bölcsességek termével és a kirakodóvásárral.

Az ország minden részéről és Erdélyből érkezett csapatok révén közelről is megismerhetők, sőt akár ki is próbálhatók a katonai felszerelések, be lehet tekinteni egy-egy katonai sátorba, jurtába. A szentesi Hunyadiak Örökében Hagyományőrző Egyesület 15. századi magyar fegyverzettel készült, hoztak egy- és kétkezes kardokat, amelyek lényegében csak a méretben és a súlyban különböznek.

A csapatnál elmondták: a kardoknál nem csak a penge volt veszélyes, hiszen a markolatgombbal vagy éppen a keresztvassal is komoly sérüléseket lehetett okozni az ellenfeleknek. A lándzsák és a láncbuzogány mellett érdekes a számszeríj, ami olyan veszélyes volt, hogy a nyilai simán áthatoltak a páncélon. Ezért a keresztények közötti harcokra betiltották használatukat a 12. században.

Kedvelt volt vasárnap a kisgyermekes családok körében a lovagképző. A vitéz uraknak és tekintetes asszonyoknak szólított fiúknak és lányoknak tehetségüket, például ügyességüket és egyensúlyérzéküket kellett bizonyítaniuk, a felkészítő csapat tagjai azonban hangsúlyozták, hogy egy lovag esetében rendkívül fontos a becsület és a sportszerűség is, tehát a lovagiasság.

Forogtak a vesszőkarikák, egy rúddal gyűjtötték össze azokat az apródok; akik faparipára, hordóra is pattantak, hogy legyőzzék ellenfelüket, ami azt jelentette, hogy a kardról sikerült lecsenniük a rátekert kendőt. A sátorban olyan fejtörő feladványokat kaptak a kicsik, amikkel anno a középkorban játszottak a gyermekek, akik – most csupán viccből – büntetésként kalodába kerülhettek.

Fiának adományozta a gyulai uradalmat

A Mátyás király emléksátorban a legendás uralkodó élete, valamint az 15. századi Békés megye története ismerhető meg közelebbről. A középkorban nem voltak ritkák az erőszakos birtokbetörések, ugyanis a nemesek nem várták meg az igazságszolgáltatás döntését, hanem inkább felfegyverezték a jobbágyaikat, hogy úgy szerezzenek érvényt akaratuknak, térítsék jobb belátásra ellenfelüket.

Közismert volt akkoriban a Maróthy és az Ábrahámffy család ellenséges viszonya, amit oklevél is bizonyít, abban a dokumentumban olyan települések nevei szerepelnek, mint Gyula, Gerendás, Kétsoprony, Berény, Szénás, Kondoros vagy Kamut.

Mátyás király 1482-ben, egy április 9-én keltezett oklevéllel fiának, a dokumentumban liptói hercegnek nevezett Corvin Jánosnak adományozta Gyula várát és városát. Lényegében erre a tényre fűzték fel a kétnapos rendezvényt is a szervezők: a kitalált történet szerint az uralkodó Gyulára tart, azonban út közben, Csaba határában megpihen és lovagi tornát rendez.

KÉPALÁ

Középkori hangulat uralkodik a békéscsabai Gabonamúzeumnál. Fotó: I. Gy.