Megtorlókról, áldozatokról írt az ’56-os tanulmányban

Dr. Dányi Lászlónak 2006-ban jelent meg A Kazinczy utcai fiúk – Forradalom és megtorlás Békés megyében 1956 című kötete, amely már jó néhány mártír, áldozat, valamint a megtorlásban jelentős szerepet játszott személy, tettes nevét tartalmazza. A könyv lektora dr.

M. Kiss Sándor történészprofesszor volt. Később leánya, Földváryné dr. Kiss Réka történész-néprajzkutató lett a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke, és ő kérte fel dr. Dányi Lászlót, hogy dolgozza fel a kádári megtorlásnak főként a Békés megyei történéseit.

Az elkészült tanulmány címe: Kevéssé ismert tettesek, megtorlásban részt vett személyek és mártírok, áldozatok Békés megyében (és Csongrádon) a Kádár-rendszerben.

– Az 1959-ig elhúzódó 300 konstruált, koncepciós politikai per során Békés megyében mintegy 1500 embert ítéltek el, összesen 688 büntetőbírósági ítélet született – hangsúlyozta a szerző. – Az elítéltekből 176 munkás, iparos, 155 napszámos, földműves, kisparaszt, 100 értelmiségi volt. Tizennyolc kulák, 12 volt horthysta tiszt, 12 volt csendőr, 30 hivatásos honvédtiszt és rendőr. Az áldozatok bűnéül azt rótták fel, hogy szidalmaztak, fenyegettek, lefegyvereztek kommunistákat, rendőröket, az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) embereit. MDP-iratokat égettek, Rákosi- és Sztálin-szobrokat törtek össze, rákosista vezetőket váltottak le, nem ismerték el a Kádár-kormányt. A katonai és polgári ügyészségi vádiratok tartalma szerint népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló fegyveres szervezkedést vezettek, illetve abban részt vettek, visszaélést lőfegyverrel vagy lőszerrel (fegyver- vagy lőszerrejtegetés) követtek el. Avagy nemzetőrként aktívan szolgáltak, a Szovjetunió ellen izgattak, sztrájkot szerveztek, termelőszövetkezeteket oszlattak fel, a karhatalom ellen léptek fel, forradalmi bizottság munkájában vettek részt, munkástanács élén álltak és kommunista vezetőket, ÁVH-sokat vettek őrizetbe.

Dr. Dányi László kitért arra, az egyik legkegyetlenebb, legszélsőségesebb karhatalom Békés megyében működött, ami abból eredt, hogy többségükben olyan magukat szégyellő, bosszúra szomjas emberek voltak a tagjai, akiket mint leváltott pártvezetőket vagy vállalatvezetőket a munkások nem fogadtak el. Holott a forradalom napjaiban egyiküknek sem esett bántódása, honvédségi védőőrizet alá helyezték őket, sokan pedig gyáván elbujdostak kukoricásba, tanyák környékére, vagy átszöktek Romániába, a közeli Aradra.

– A békéscsabai Vánsza Pál, a Politikai Foglyok Országos Szövetsége (Pofosz) Békés Megyei Szervezetének alelnöke az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában (ÁBTL) folytatott szívós kutatómunkája során kiderítette, hogy a kádári megtorlásban jelentős szerepet játszott rendőrök, ügyészek és bírák közül az 1956-os forradalom és szabadságharc előtt kik teljesítettek szolgálatot ÁVH-sként Békés megyében – jegyezte meg az ÁBTL-ben érthetően sokat búvárkodott dr. Dányi László. – A nevek ismerősek a Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltárának (Gyula) dokumentumaiból és az ott őrzött ellenforradalmi propagandaanyagokból is. Volt ÁVH-sok, karhatalmisták (pufajkások), rendőrök, ügyészek, bírák, megyei MSZMP-vezetők vettek részt a megtorlásban vagy statisztáltak ehhez. „Nincs az a levéltár vagy könyvtár, amely magába tudná foglalni a 20. századi Magyarország egyéni és tömeges társadalmi tragédiáinak sokaságát.” Ezt Fekete Pál orosz-történelem szakos tanár, a Békés Megyei Forradalmi Tanács elnöke, Békéscsaba Szegeden élő díszpolgára mondta, és ebben benne van a Kádár-rendszer szörnyű megtorlása is. Több forradalmárt végeztek ki vagy öltek meg brutálisan büntetőbírósági ítélet nélkül a szovjet katonai megszállás alatt álló Magyar Népköztársaságban, mint az 1848–49. évi polgári forradalom és szabadságharc leverése után báró Julius Haynau osztrák táborszernagy rémuralma idején.

Dr. Dányi László kiemelte, millió helyről szedte és rakta össze a tanulmány anyagát. Levéltári és könyvtári büntetőper-anyagokat, rendőrségi, ügyészségi és pártbizottsági jegyzőkönyveket, újságcikkeket, visszaemlékezéseket is felhasznált. Ahogy mondta, talán a legszörnyűbb, hogy uszító, felbujtó újságcikkek alapján is vertek agyon rettenetes kínzások során forradalmi bizottsági elnököket. Hozzátette, hogy a kínzások, az agyonverések semmivel nem magyarázhatók, és az a szörnyű, hogy a rendszerváltás is úgy zajlott le, hogy az ’56-os forradalom megtorlásában résztvevők jogi, politikai és erkölcsi elszámoltatása nem történt meg. Sőt, átmentette, megerősítette a kommunista pártelit a gazdasági hatalmát.

Dokumentumfilm szakértője volt

A tanulmány szerzője hangsúlyozta, konkrétumokat közöl, hogy hol, mikor, mi történt, kikkel mit műveltek. Kutatásainak is köszönhető, hogy Fülöp­ ­Dezsőt Mezőkovácsházán posztumusz díszpolgárrá avatták, és minden bizonnyal idén ősszel e címet kapja meg posztumusz a csanádapácai Horváth Lajos is. Dr. Dányi László szólt arról, tanulmányának célja volt az is a bűnösök és az áldozatok megnevezésével, hogy ilyen szörnyűség soha többé ne történhessen meg. Amint arról lapunk is írt már, az országban először a Békéscsabán, a Csabagyöngye Kulturális Központban mutatták be májusban azt a NEB-dokumentumfilmet (Megtorlás a Viharsarokban), amelynek egyik történész szakértője dr. Dányi László volt.