Öntözési és vízgazdálkodási kutatóintézet alakult Szarvason

Az intézetté alakítási ceremónián dr. Gyuricza Csaba főigazgató elmondta, az elmúlt években az öntözési kutatás ugyan nem szűnt meg az országban, így Szarvason, az intézetben sem, viszont osztályszinten, csökkentett személyállománnyal működött.

– Azt gondoljuk, hogy ezt a munkát szeretnénk magasabb szintre emelni azzal, hogy itt Szarvason, újra intézetként fog működni az öntözési kutatásokat felügyelő intézmény – árulta el a főigazgató.

Úgy fogalmazott, egészen az elején kell kezdeni a munkát, mivel öntözési szakemberek, és mezőgazdasági vízgazdálkodással foglalkozó szakemberek is hiányoznak az ágazatból. A képzést is újra kell alakítani, az erre épülő szaktanácsadást pedig újra kell gondolni.

– Az öntözés mellett a mezőgazdasági vízgazdálkodást is kiemelten kívánjuk kezelni, hiszen az öntözési feladatok mellett, a klímaváltozáshoz kapcsolódóan is sok feladat hárul a szakmára. Azok a feladatok, amelyek az öntözésen túlmenően a víz megőrzésében, a vízveszteség mérséklésében mezőgazdasági területen ránk hárulnak, azokat szintén ennek az intézetnek a keretein belül szeretnénk végezni – jelentette ki dr. Gyuricza Csaba.

Hozzátette: ezen túlmenően a rizstermesztéshez kapcsolódó innovációs munka és kutatás, szintén az intézetre vár.

Az eseményen dr. Nagy István agrárminiszter elmondta, a mezőgazdaság óriási kihívások előtt áll, a klimatikus viszonyok megváltozása, a klímaválság olyan fokú hatást gyakorol az élelmiszer-előállításra, amellyel komolyan kell foglalkozni.

– Eredményes mezőgazdálkodási termelést vízgazdálkodás nélkül nem lehet folytatni – jelentette ki a miniszter, majd hozzátette: az intézmény programjainak legfőbb célja a klímaváltozás negatív hatásainak mérséklése, eredményeivel pedig hozzájárul egy vízbiztos világ kialakításához, melynek szerves része a környezettudatos és víztakarékos termesztéstechnológiák alkalmazásának elősegítése, a szélsőséges vízháztartási helyzetek kezelése, valamint a rizstermesztés fenntartható fejlődésének elősegítése.

– 2014-ben, amikor létrehoztuk a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központot, azzal a céllal tettük, hogy átfogó, integrált agrárkutató hálózatot hozzunk létre, amely képes fokozni a nemzeti jövedelemteremtő képességet, gyakorlatorientált kutatási-fejlesztési és innovációs programok kidolgozása és végrehajtása révén növeli a magyar agrárgazdaság versenyképességét – emlékezett vissza dr. Nagy István.

Elmondása szerint ekkor önálló osztályként alakult meg az öntözési és vízgazdálkodási kutatási osztály, amely a mezőgazdasági vízgazdálkodással, az öntözéses gazdálkodással és a rizstermesztéssel kapcsolatos kutatási programok beindítását, és sikeres végrehajtását tűzte ki célul.

– A mai napon, amikor az öntözési és vízgazdálkodási önálló kutatási osztályt intézetté avatjuk, a jövőnkért vállalt felelősséggel tesszük, mert a 21. század egyik meghatározó kérdése, hogyan lehet egyre kevesebb egy főre jutó vízmennyiségből, egyre kisebb területen, egyre több ember számára megtermelni az élelmiszert – fogalmazott az agrárminiszter.

Vízfelhasználásunk és az agrárium

Az agrárminiszter azt is elmondta, vízfelhasználásunk hetven százaléka kötődik a mezőgazdasághoz, ezért egy vízbiztos világ kialakításához jelentősen fejlesztenünk kell az öntözéssel és vízgazdálkodással foglalkozó tudományos kutatóhelyeket.

Hozzátette: az intézet a magyar vidékfejlesztési stratégiával összhangban arra keresi a választ, hogyan lehet mérsékelni a klímaváltozás hazánkat érintő káros hatásait, valamint kiemelt célja a környezettudatos és víztakarékos termeléstechnológiák alkalmazásának elősegítése, a szélsőséges vízháztartási helyzetek kezelése, valamint a rizstermesztés fenntartható fejlődésének elősegítése.

A miniszter kiemelte: a víz a gazdaság hajtóereje, ha rossz döntéseket hozunk, növekedés helyett 2050-re a világ különböző régióiban, akár 14 százalékos GDP csökkenéssel is számolhatunk.