világháló

2018.11.14. 13:51

Ne engedjünk hozzáférést személyes adatainkhoz!

Ma már a legtöbb ember használja az internetet. Adatokat, információkat, levelezéseket és fotókat tárolunk e-mail-fiókunkban vagy közösségi oldalakon. Ezek védelmére szolgál, hogy az oldalakra csak saját jelszóval léphetünk be, azonban nem mindegy, hogy milyen kódot adunk meg.

Vásári Erzsébet

Jelszavaink biztosítják azt, hogy illetéktelen ne tudjon belépni a felhasználói fiókunkba, ezért fontos a feltörhetetlenségük és titokban tartásuk. Kódjaink megszerzésével bárki könnyedén hozzáférhet a tárolt információinkhoz, állományainkhoz. Egy olyan jelszónak, ami négy karakaterből és számokból áll, (mint például a PIN-kódok) tízezer lehetséges változata van, és viszonylag könnyen feltörhető. Egy nyolc karakterből álló, kisbetűket és számokat is tartalmazó kódnál már valamivel nehezebb helyzetben van a támadó, mivel ennek 2,8 billió kombinációja is lehet, így néhány órába beletelik a kiderítése. A tizenkét karakteres, nagybetűket és kisbetűket, számokat és más jeleket tartalmazó kombinációknál már 621 trilliárd verzió lehetséges, melynél a fiókba való bejutás a jelenleg elérhető legnagyobb teljesítményű számítógéppel is több mint 63 ezer évig tartana. Tehát minél bonyolultabbat választ valaki, annál nagyobb biztonságban érezheti az interneten tárolt adatait – tudtuk meg a rendőrségtől.

Szabó Vilmos informatikai rendszert üzemeltető tanuló elmondta, lényegében minden jelszót fel lehet törni, ám a támadó dolgát megnehezíthetjük azzal, hogy minél bonyolultabbat adunk meg. Az általános javaslat szerint a kombinációnak minimum nyolc karakternek kell lennie, ami tartalmaz kis- és nagybetűt, illetve számot is, de a legfontosabb kikötés, hogy ne legyen megtalálható a szótárban. Utóbbi azért fontos, mert a támadási formák két legjellemzőbb módja közül az egyik a szótáralapú, amikor egy program segítségével rájöhetnek arra, hogy a szójegyzékben létező szavak közül melyik a belépőnk (például az alma szó esetében ez akár két másodperc alatt is megtehető). A másik a nyers erő módszere, ami azt használja ki, hogy minden jelszónak létezik lekódolt változata, amit a számítógép titkosít. A feltörés során ezt próbálgatják az összes egy-, két-, három- – és így tovább a végtelenségig – karakterű lehetőséggel, amíg meg nem találja a számítógép vagy az egyén azt az összeállítást, amivel visszafejtve a kulcsot, megtalálja kódszavunkat.

Kiemelte, a felhasználó azzal veszélyezteti adatait, ha számítógépéhez vagy telefonjához hozzáférést biztosít illetékteleneknek. A rossz szándékú támadók ilyenkor könnyen ellophatják adatainkat, vagy módosítják jelszavunkat, hogy később bárhonnan beléphessenek fiókunkba. Eszközeink védelmén és a megfelelő kombináció megadásán túl biztonságunk érdekében fontos, hogy minden jelszavunkat legalább félévente változtassuk meg. Ugyanazt a kombinációt ne használjuk egyszerre több oldalon.

Mennyire figyel a jelszavaira?

Ivanov Benedek: Minden jelszó létrehozásakor odafigyelek arra, hogy az tartalmazzon kis-, illetve nagybetűt, valamint számokat is, és megfelelő hosszúságú legyen. A kitalált kódokat pedig titkos helyen tárolom, hogy ne férhessenek hozzá. Továbbá adataim biztonsága érdekében nem használom ugyanazt a kombinációt két helyen.

Menárik Norbert: Egyszer feltörték a közösségi oldalamat. Ezt úgy vettem észre, hogy az ismerősöm jelezte, üzenetet kapott tőlem. Ekkor ellenőriztem a beállításokban, hogy milyen eszközökről jelentkeztek be, és egy ismeretlen készüléket találtam a listában. Azonnal kiléptettem, majd megváltoztattam a jelszavamat. Azóta gyakrabban cserélem.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában