2019.03.23. 11:30
Engedéllyel égethető nád a csabai bányatavaknál
Minden évben, tavasszal rendszeresen felcsapnak a lángok Békéscsabán, a bányatavak környékén, és idén is több alkalommal riasztották már a hivatásos tűzoltókat a területre. A pletykák gyújtogatókról szólnak. A horgászok elmondták, hogy a vízgazdálkodás miatt fontos a nád gyérítése, ami a legolcsóbban és leghatékonyabban égetéssel oldható meg.
Idén több alkalommal is riasztották a hivatásos tűzoltókat a békéscsabai bányatavak környékére. Valamivel több mint egy hete – immár a tűzgyújtási tilalom idejében – kilenc hektáron égett a nádas és a száraz fű a Part utca és a Fiumei utca közötti területen. Akkor a békéscsabai és gyulai hivatásos tűzoltók négy vízsugár segítségével akadályozták meg a lángok továbbterjedését.
A rendőrségnél elmondták, hogy nem kaptak gyújtogatók miatt bejelentést, ezért eljárás sem indult. Hozzátették, hogy a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság részéről sem érkezett olyan jelzés, tájékoztatás, hogy ezeknél a tűzeseteknél felmerült volna az, hogy bűncselekmény történt.
A polgármesteri hivatal sem kapott olyan jelzést, bejelentést, hogy gyújtogatók miatt csapnak fel időről időre a lángok a bányatavak környékén, és a tűzesetek miatt nem is hoztak semmilyen intézkedést.
Elmondták: a Fiumei és a Part utca által határolt területen lévő bányatavak – amelyek környéke nemrég kigyulladt – az önkormányzat kizárólagos tulajdonában vannak, és azokat hasznosításra megkapta egy horgászegyesület. A bányatavak egy másik része – nagyjából a Fiumei és Tó utca által határolt terület – osztatlan közös tulajdon, javarészt az államé, de a városnak is van tulajdonrésze.
Nemes Attila, a Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetségének (KHESZ) ügyvezetője elmondta: fontos a hasznosítás – a bányatavak vízminőségének és állapotának megőrzése – miatt, hogy a vízfelületek tavasszal átszellőzhessenek. Többek között ezért kell a nádat gyéríteni, vagyis, hogy ne alakuljon ki vastag nádfal, a nád hamarabb megújulhasson és a minősége jobb legyen.
A gyérítés gépi munkával is megoldható, azonban ennek elvégzése a gyakorlat szerint egy nagyobb tónál több százezer forintba kerül, tökéletesen nem lehet megcsinálni, ráadásul a nád egy része lezúzott állapotban a vízbe kerül.
– Ezért alkalmazzák több helyen is az égetést – jelezte Nemes Attila. Hangsúlyozta, hogy erre engedélyt kell kérni a katasztrófavédelemtől, lényeges, hogy a szabályokat be kell tartani. A horgászvizek kezelői ezt tudják, és oda is figyelnek rá.
Kiemelte: felelőtlen és veszélyes lehet, ha „valaki véletlenül elejt egy égő gyufaszálat”, hiszen, amennyiben az égetés nem szakszerű, nagy bajt is okozhatnak vele, a lángok könnyedén továbbterjedhetnek.
Az ügyvezető hozzátette, több alkalommal az időjárási és egyéb körülmények a Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetségének kezelésében lévő Fás-tónál az égetést nem tették lehetővé, ezért a nádat gépi úton zúzatták le.
Fontos, hogy felfrissítsék a területet
Mengyán Béla, a Matróz Sporthorgász Egyesület elnöke szerint jellemzően emberi felelőtlenség állhat a bányatavak környéki tüzek hátterében, meglehet, hogy hajléktalanok okoznak bajt, de az is, hogy gyerekek szórakoznak. Elmondta, hogy a Csaba-tó mellett több vízfelület van az egyesület kezelésében, és hogy a környezetvédelmi napokon rengeteg szemetet szednek össze a tagjaik, látható tehát, hogy az elhagyatottnak tűnő területeken is van mozgás.
Kifejtette: a Csaba-tónál az egyesület is égetett nádat a kaszálást követően, hogy felfrissítsék a területet. Hangsúlyozta, hogy ehhez minden szükséges engedélyt megkértek, vagy hatvan tagjuk vett részt a munkálatokban, minden szükséges eszközzel felszerelkeztek. Szakemberekkel egyeztettek azért is, hogy a természetet ne háborgassák. Kiemelten figyeltek a bérelt helyekre, a lakókocsik környékére, illetve megkímélték azt a területet, ahol tudomásuk szerint rengeteg kacsa és egyéb vízimadár tanyázik, ott egyébként horgászni sem lehet.
Kapcsolódó tartalom: