Odafigyelnek a különleges bánásmódot igénylő diákokra

Azzal a céllal hívtuk életre a munkacsoportot, hogy a tankerület gyógypedagógusait együttgondolkodásra, közös szakmai munkára ösztönözzük.

Fontos, hogy a fogyatékkal élő gyermekekre vonatkozó jogszabályokat együttesen helyesen értelmezzék, és egységes szakmai szempontokat, eljárásokat alkalmazva segítsék a kiemelt figyelmet igénylő, sajátos nevelési igényű tanulók fejlődését. Az utóbbi években sajnos nőtt ezen gyermekek száma, ezért elengedhetetlen, hogy magas szakmai kvalitású gyógypedagógusok fejlesszék őket – nyilatkozta Bánki András.

Gyakran hallható a mindennapokban, hogy egy-egy gyermek SNI-s, vagyis sajátos nevelést igényel. Felmerül kérdésként, hogy ezek a tanulók milyen problémákkal küzdenek, és hogy mit is jelent valójában a sajátos nevelés.

– Ezek a gyerekek mozgásszervi, látás-, hallás- vagy beszédfogyatékossággal rendelkeznek, a súlyossági fokok eltérőek lehetnek – kezdte Sajben-Kenyeres Márta, az Esély Pedagógiai Központ gyógypedagógusa, az ESPM munkaközösségének vezetője. – Ha több fogyatékosság is fennáll, halmozott fogyatékosságnak nevezzük.

Sajátos nevelést, kiemelt figyelmet igényelnek az ­autista gyermekek, valamint a tanulási (olvasás, írás, számolás) nehézséggel küzdők is. Nevelésük, oktatásuk a ­Pedagógiai Szakszolgálat szakértői bizottságának véleménye alapján történhet speciális gyógypedagógiai intézményben, mint amilyen Békéscsabán az Esély Pedagógiai Központ, vagy tanulhatnak a többi gyermekkel együtt többségi iskolában.

A sajátos nevelési igényű tanulók méltányos nevelése-oktatása a pedagógustól tanítási órán módszertani tudatosságot, nagyobb mértékű differenciálást, egyéni bánásmódot vár el. Ezek a tanulók a kötelező tanítási órákat követően kiegészítő korrekciós, terápiás célú pedagógiai fejlesztésben is részesülnek, amelyet csak gyógypedagógus szakember végezhet.

Sajben-Kenyeres Márta arról is beszélt, hogy mit jelent az együttnevelés, és hogy kiket nevezünk együttnevelést segítő pedagógusoknak.

Mint ismertette, az együttnevelés azt jelenti, hogy a sajátos nevelési igényű tanulókat – akiket a szakma röviden SNI tanulóknak nevez – a köznevelési intézményekben integráltan, tehát a többségi tanulókkal együtt nevelik, oktatják. Ezek az együtt nevelt tanulók a kötelező délelőtti tanítási óráik után rehabilitációs célú fejlesztéseket kapnak fogyatékosságuknak megfelelően, amelyet utazó gyógypedagógusok végeznek, amennyiben az iskolának nincs saját gyógypedagógusa.

Az utazó gyógypedagógusok az Esély Pedagógiai Központ alkalmazottjai, akik konkrétan kijárnak, kiutaznak az iskolákba, óvodákba, így a gyerekek helyben, saját intézményükben vesznek részt a fejlesztőfoglalkozásokon – magyarázta Sajben-Kenyeres Márta, az utazó gyógypedagógusi hálózat vezetője.

A szakember elmondta: az ESPM munkaközösség tagjai a tankerület iskoláinak saját gyógypedagógusai, pszichológusai, valamint az Esély Pedagógiai Központ valamennyi utazó gyógypedagógusa. 43 együttnevelést segítő pedagógus csatlakozott a szakmai közösséghez.

A sérüléseknek megfelelően munkacsoportok alakultak a specifikus szakmai együttműködés érdekében. Így külön csoportba tartoznak a mozgásfejlesztők, az érzékszervi sérültek és beszédfogyatékosok fejlesztői, az autista gyermekek, valamint a tanulási és pszichés fejlődési zavarral küzdő gyermekek fejlesztői. A munkaközösségi és munkacsoportfórumokra az intézmények vezetői is meghívást kapnak.

Egymástól is tanulnak

A kunágotai Bereczki Máté Általános Iskola három szakembert delegált a munkaközösségbe, aminek tagja az intézmény vezetője, gyógypedagógusa és fejlesztőpedagógusa is. Gazdagné Gál Margit intézményvezető elmondta: a gyógypedagógusok munkáját erősíti, összetartozásukat segíti egy ilyen csapathoz való tartozás.

Lényeges, hogy ezek a pedagógusok tanuljanak egymástól, egységes és fejlett módszereket, eszközöket ismerjenek a több odafigyelést, speciális többletsegítséget igénylő gyermekek megsegítésére. A konzultációkon hasznos szakmai tanácsok hangzanak el.