Gyilkos és rabló is szabadulhat idő előtt

Az adott büntetőügyet elbíráló bíróság dönt az ítéletében arról, hogy a – szabadságvesztésre ítélt – terhelt esetében megengedhető lesz-e a későbbiekben a feltételes szabadságra bocsátás vagy sem – tájékoztattak kérdésünkre a Gyulai Törvényszéken.

Fontos: biztosan nem szabadulhatnak kedvezménnyel azok, akik például többszörös visszaesők, akik erőszakos többszörös visszaesők, akik cselekményüket bűnszervezetben követték el. Ez azt is jelenti: nem kizárt, hogy korábban jöhetnek ki a rács mögül akár a gyilkosok, akár a rablók.

Ha határozott ideig tartó szabadságvesztést szabott ki a bíróság – és nem kizárt a feltételes szabadságra bocsátás –, legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követően szabadulhat az elkövető.

Ha az elítélt visszaesőnek számít, akkor a büntetés háromnegyed részét kell rács mögött töltenie. Rendkívüli kedvezményre is van lehetőség – figyelembe véve az elítélt korábbi életvitelét, életkorát, egészségi állapotát, a sértetti közrehatást –, ilyenkor a terhelt a büntetés felének letöltése után szabadulhat.

Előfordulhat, hogy a bíróság életfogytig tartó szabadságvesztést szabott ki. Ha nem muszáj kizárni az elkövetőt a kedvezmény lehetőségéből, akkor lehet, hogy a terhelt legkorábban 25 év, legkésőbb 40 év letöltése után feltételes szabadságra bocsátható.

Összességében tehát arról, hogy az elítélt a későbbiekben feltételes szabadságra bocsátható-e vagy sem, a jogerős döntést meghozó bíróság dönt. Arról azonban, hogy ténylegesen kiengedik-e vagy sem a terheltet, a büntetés-végrehajtási bíró határoz. Ez egy önálló eljárás keretében történik, és akár úgy is dönthet a büntetés-végrehajtási bíró, hogy nem engedélyezi az elítélt feltételes szabadságra bocsátását. Például azért, mert a büntetés végrehajtása során nem tanúsított kifogástalan magatartást, vagy nem látszik a törvénytisztelő életmód iránti készség kialakulása.

Ha az elítélt a büntetés-végrehajtási bíró döntése nyomán kaphat kedvezményt, akkor a feltételes szabadság időtartama azonos a szabadságvesztés hátralévő részével, de legalább 1 év, továbbá életfogytig tartó szabadságvesztés esetén legalább 15 év.

A büntetés-végrehajtási bírónak azt is meg kell vizsgálnia, hogy az elítélt nyomon követése szükséges-e a pártfogó felügyelői szolgálat révén. Természetesen az elítélteknek a feltételes szabadság tartama alatt is kifogástalan magatartást kell tanúsítaniuk. Ugyanis, ha ennek nem tesznek eleget, és például újabb bűncselekményt követnek el, a büntetés-végrehajtási bíró a feltételes szabadság megszüntetéséről fog rendelkezni – ecsetelték a Gyulai Törvényszéken, vagyis az elítélt visszakerülhet rögtön a rács mögé.

Hatvanegy ügy a törvényszéken

A Gyulai Törvényszéken tavaly összesen 61, feltételes szabadságra bocsátást érintő ügy fejeződött be.

Ebből 11 esetben a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből kizárták az elítéltet azért, mert önhibájából nem vonult börtönbe, három esetben mellőzték a kedvezményből történő kizárást. A büntetés-végrehajtási bíró 35 esetben engedélyezett feltételes szabadságra bocsátást, ebből 11 esetben rendelte el az elítélt pártfogó felügyeletét, ám 4 esetben nem látott lehetőséget a feltételes szabadságra bocsátásra. A többi ügyben egyéb döntés született, például áttételről rendelkeztek.

A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságán (BvOP) ismertették: tavaly és idén eddig több mint 4 ezer embert bocsátottak feltételes szabadságra, ez a szám az adott időszakban összes jogerősen fogvatartott 28,96 százalékát teszi ki. Közülük 155-en rendelkeztek Békés megyei lakcímmel. Az előző évben és idén eddig a Békés Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetben 61 elítéltet bocsátottak feltételes szabadságra.