Emlékérmék őrzik a Himnusz megzenésítésének történetét

Az Erkel-kultusz gyökerei gyulai földből erednek, hiszen Göndöcs Benedek a zeneszerző halála után mindössze három hónappal, 1893 szeptember 21-én kezdeményezte Erkel Ferenc szobrának felállítását – hangsúlyozta beszédében dr. Görgényi Ernő polgármester. Mint elmondta, az elkészült mű 1896-os leleplezése minden idők talán legnagyobb közérdeklődést kiváltott gyulai rendezvénye volt.

– Erkel nevét számtalan dolog idézi fel városunkban: múzeum, művelődési központ, zeneiskola és gimnázium. Szintén róla nyert keresztséget az ország egyik legnagyobb diákrendezvénye és kiemelkedő művészeti tehetségeket támogató ösztöndíjunk is – folytatta a gondolatot. – Tárgyi emlékekkel is büszkélkedhetünk. Tavaly kiállíthattunk egy rendkívül különleges Erkel-kéziratot és a létező talán legértékesebb Erkel-relikviát, az aranykoszorút, melyet a nagy zeneszerző 50 éves karnagyi jubileumára kapott. Két héttel ezelőtt pedig felavathattuk a vidéki Magyarország első egész alakos Erkel-szobrát a szerzőnek oly kedves egykori kastélyparkban, azaz a mai Várfürdőben.

Dr. Görgényi Ernő hangsúlyozta, törekvéseikkel nincsenek egyedül.

– Az Operaház és Ókovács Szilveszter, a ház főigazgatója küldetésünk mellé állt, s azóta minden évben együtt koszorúzzuk meg az Operaház Erkel-szobrát – tette hozzá dr. Görgényi Ernő, majd nyomatékosította: most ugyanilyen jelentőséggel bíró partnerre találtak.

– A Magyar Nemzeti Bank állt ügyünk, az Erkel-kultusz kiteljesítése mellé, mégpedig egy gyönyörű és értékes gesztussal, csodás érme kibocsátásával a Himnusz megzenésítésének 175. évfordulóján – húzta alá.

Hergár Eszter, a Magyar Nemzeti Bank társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatója elmondta, az intézmény 1968 óta bocsájt ki rendszeresen emlékérméket, amelyek ezüstből, illetve színesfémből készült kisplasztikai alkotások, és kötődnek a magyar vagy a nemzetközi történelem jelentős évfordulóihoz, kulturális eseményeihez. Az érmék egyébként törvényes fizetőeszközök, de nem ajánlják, hogy ezeket a limitált, értékes darabokat erre használják.

A kedden kibocsátott 20 ezer forint értékű emlékérmével és annak 3000 forint névértékű színesfém változatával a jegybank nemzeti énekünk keletkezésének állít emléket. A költeményt és a zeneművet együttesen jeleníti meg. Az ezüst és a színesfém változat azonos érmeképpel rendelkezik, csak értékjelzésükben térnek el. Előoldalukon a nemzeti fohászt szerző Kölcsey Ferenc félalakos ábrázolása jelenik meg. A portré hátterében a Himnusz kéziratának töredékesen megjelenő, plasztikusan ábrázolt első versszaka olvasható, amelyet a költő kézjegye zár.

Természetesen a kötelező alaki kellékek is ott vannak az érmén. A hátlapon a Himnuszt megzenésítő Erkel Ferenc félalakos ábrázolása látható, balra a művész névaláírása, jobbra a Himnusz szöveggel ellátott kottájának részlete. Az emlékérme szélén, balra csúsztatott félköriratban „A Himnusz megzenésítése 1844” felirat utal a zenemű születésére, kibocsátásának apropójára. Az emlékpénzt Kereszthury Gábor iparművész tervezte.

Az ősbemutató évfordulója is volt

Az eseményen Fekete-Dombi Ildikó, az Erkel Ferenc Nonprofit Kft. kiállítóhelyekért felelős ügyvezető igazgatója köszöntötte a megjelenteket. Gusztin Rudolf, az MTA BTK Zenetudományi Intézetének szakembere a Himnuszról tartott előadást. A művet 1823-ban írta Kölcsey Ferenc. A költemény megzenésítésére 1844-ben írtak ki a pályázatot, amelyet Erkel Ferenc nyert meg. A darab ősbemutatóját 1844 július 2-án, éppen 175 évvel ezelőtt tartották.