Csodákban bővelkedik a megye, olvasóink szavazatai döntöttek

Nagy volt a voksolási kedv, hiszen közel 6500 szavazat érkezett be a játék ideje alatt. A hét csoda helyét ezentúl egy-egy emléktábla jelöli, melyeket a napokban helyeztek ki.

A gerlai platán

– Gerla egyik jól ismert, vagy megmerem kockáztatni, hogy a legismertebb fája – fogalmazott Jakab Zsuzsanna, a Gerlai Wenckheim Társaság elnöke. Elmondása szerint a terület magánkézbe kerülése előtt több nemzedék kedvelt találkozó- és gyülekezőhelye volt, rengeteg emlék kapcsolódik hozzá, sok első csók csattant el a tövében.

– A kastélypark, ha nem is legidősebb, de legnagyobb, legterebélyesebb, méreteivel tekintélyt parancsoló fája. Az év bármely szakában gyönyörű, tavasztól óriási lombkoronája, levélhullás után pedig márványosan hámló kérge miatt. Büszkeségünkre az év fája verseny országos döntőjébe is bejutott, utolsó információk szerint negyedik helyen állt, a végeredményt a héten tudjuk meg – árulta el Jakab Zsuzsanna.

A gerendási hársfasor

A fasort körülbelül az 1930-as évek vége fele a helyi méhészet telepítette a méheknek. A település azóta is gondozza, pótolja a hársfasort.

– Fantasztikus eredmény, hogy egy ilyen kis településen egy ilyen természeti érték ilyen elismerésben részesült – mondta el Lengyel Zsolt, Gerendás polgármestere. Hozzátette, az itt élők azért is büszkék rá és óvják, védik a hársfasort, mert a település egyik jelképe.

– Nyáron, amikor zöldben pompázik az egész sornyi lombkorona, akkor egy hosszú, természetes, szép alagutat alkot, ami az ideérkezőknek pozitív képet sugároz a településről – részletezte a településvezető.

A mezőhegyesi ősplatán

A megye 7 természeti csodája címmel meghirdetett játékunkban olvasóinktól a legtöbb voksot a mezőhegyesi ősplatán kapta. A Retro Mezőhegyes csoport tagjai olyan lelkesen szavaztak és mozgósítottak, hogy győzelmük jutalmául vehették át az emléktáblát. A város híres fájának árnyékában beszélgettünk.

– Mindenki invitálta ismerőseit a szavazásra csoporton belül és kívül. Nagyon sok távoli, de Mezőhegyeshez köthető személy adta le szavazatát. Néhány nappal a vége előtt látható volt, hogy toronymagasan vezetünk, de nem álltunk le – mesélt a részletekről Kovács István, aki büszke arra, hogy 621 szavazattal megelőzték a második helyen végzett volgamenti héricset. Igazi lokálpatrióták ők, Mezőhegyes értékei fontosak a városban élőknek, úgy vélik, megérte összefogni és kitartóan voksolni. Most a tábla méltó végső helyét keresik.

A kardoskúti Fehér-tó

A versengésben a kardoskúti Fehértó is a hét legjobb között végzett. Dr. Tirják László, a Körös-Maros Nemzeti Park igazgatója a 20. Fehértó napi programot értékelve elmondta, idén 3,5 ezer embert vonzott a puszta, a látvány, maga az egész napos esemény. Harmincöt dolgozójuk, az idegenforgalmi csoportjuk is minden évben beépít valami újdonságot, így volt ez 2019-ben is.

– Vannak visszatérő és új látogatók helyből, az ország, a térség minden részéből. Örülünk a sok fiatalnak, a családoknak. Jók a visszajelzések. Gasztronómiai élményt is kínáltunk, most kétezer adag szürkemarha- és birkapörkölt fogyott. Mi kíváncsiak vagyunk az emberek véleményére, büszkék vagyunk, hogy ez a természetvédelmi területünk is elnyeri tetszésüket.

A Volgamenti Hérics

A megye hét csodája közül az egyik a Körös-Maros Nemzeti Park fennhatósága alá tartozó, csorvási löszgyepen fellelhető erdős sztyepp növényzetének utolsó maradványa, a Volgamenti Hérics, melyet 1935-ben Herkner Zoltán MÁV-főmérnök fedezett fel.

– Nagyon büszkék vagyunk rá, hogy közel, s távol Csorvás az egyetlen település, ahol ennek a gyönyörű növénynek a példányai szép számban fellelhetők – beszélt a Csorvás város címerében is megtalálható növényről dr. Kerekesné dr. Mracskó Gyöngyi jegyző.

Hívták Erdélyi héricsnek is, de a genetikai vizsgálatok után bebizonyosodott, hogy ez a növény ugyanaz, mint a Volga mentén fellelhető hérics, amely bekerült a megyei értéktárba is. A növényt – melyet régen az állatgyógyászatban használtak –, a ’70-es években a kipusztulás veszélye fenyegette, a tőállomány akkor 500 alá csökkent. Sikerült azonban olyan védettséget biztosítani neki, hogy az utolsó felmérésnél már 4100 tövet számoltak össze.

A Körösök csodái

A Körösök folyói és a kérészek tánca a Körösön egyaránt bekerült a megye hét csodája közé. Dr. Hunya Miklós, a Körös-vidéki Horgász Egyesületek Szövetségének elnöke elmondta, Békés megye nagyrészt a Körösök-völgyéről szól.

– A KHESZ mint a vizek halgazdálkodási jogának gyakorlója, nemcsak a halakra, hanem a vízi élőlényekre, kagylókra, békákra, rákokra és a halak táplálékául szolgáló állatokra, így a kérészekre is kiemelten figyel – tette hozzá. – A kérészek júniusi rajzása olyan pillanat, amit ha valaki látott, soha nem felejti el. S nem csak nekünk, Békés megyeieknek fontos mindez, már Japánból is voltak itt filmezni. Olyan értékről van szó, amit meg kell őrizni, és amihez egyébként szükség lenne a vízjárás javulására is.

Balog Zoltán, a KHESZ elnökségi tagja, a Békési Horgász Egyesület elnöke elmondta, a Körösök egyre népszerűbbek, és még sok lehetőséget nyújtanak mind a horgász- és vízi turizmusban, mind olyan eseményekben, mint amilyen a kérészek tánca. Kiemelte, a horgászok létszáma a 2000-es évekhez képest szinte megduplázódott a megyében, a tevékenységnek pedig éppen a Körösök jelentik az egyik frekventált helyét. A telepítéseknek és jó gazdálkodásnak köszönhetően jelentősen gyarapodott a halállomány, erősödtek a fogási eredmények és a látogatottság is.

Kálmán Tibor, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség Körösök régiójáért is felelős elnökségi tagja elmondta, az elmúlt időszakban sokan és sokat dolgoztak a hazánk legtisztább vizű folyói között számon tartott Körösök fejlesztéséért, amelynek eredményeként az aktív turizmus, a vízi, kerékpáros és horgászturizmus egyaránt sokat fejlődött. A Dánfokról induló vándor táborok telt házasak voltak egész szünidő alatt.

– Lezajlottak a Bejárható Magyarország program beruházásai, és várhatóan hamarosan a kormány elé kerül a Bejárható Körösök Program első része is – húzta alá. – Ezzel párhuzamosan elkezdődhet a Körösök brand felépítése.