Fél évszázada épült a békési duzzasztó

Térségünk mindennapi életét az elmúlt évszázadokban a vízért, illetve a víz ellen folytatott harc határozta meg – fogalmazott köszöntőjében Takács Árpád, a Békés Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott, egy személyben a Békés Megyei Védelmi Bizottság elnöke. Mint emlékeztetett rá: a folyószabályozások előtt az itt található mocsárvilág nehezítette a közlekedést, nem volt termőképes talaj, hiányzott a népességmegtartó erő.

– A folyószabályozások legfőbb hozadéka az volt, hogy szabályozott keretek közé emelte a vízgazdálkodást, az öntözést, az árvízi védekezést – ecsetelte. – Azóta az ország egyik legnagyobb agrármegyéje alakult ki itt, ahol mintegy 500 ezer hektár termőföldön lehet gazdálkodni. Takács Árpád utalt arra, hogy az elmúlt harminc évben is számos feladatot adtak folyóink akár az öntözés, akár az árvízi védekezés terén. 1974-ben Gyula-Dénesmajorból több mint háromszáz, 1980-ban a kettős töltésszakadásnál négyezernél több embert kellett kitelepíteni árvizek miatt. Emellett 1995-ben és 2006-ban is komoly árvízi védekezésre volt szükség. Napjainkban is 30 árvízzel veszélyeztetett település található megyénkben, ahol mintegy 208 ezer ember él.

– Ezért is van nagy szükség azokra a védművekre, amelyek biztosítják a vízgazdálkodást, az árvíz elleni védekezést, az öntözést, és szükség van olyan beruházásokra, amelyek a közelmúltban is megvalósultak Békésben – húzta alá a kormánymegbízott. – A Kövízig komoly szakmai munkát végez, ami hozzájárul, hogy a megye élhető, hajózható, illetve gazdálkodásra alkalmas legyen, valamint a népességmegtartó képesség is emelkedjen.

Szabó János, a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatója a duzzasztó történetét elevenítette fel. Érdekességként megemlítette, hogy a duzzasztómű beruházási értéke akkoriban 27 millió forint volt. Az építkezés 1967 júniusában kezdődött, a körösi árhullámok levonulása után. A száraz munkatér biztosítása érdekében a Kettős-Körös vizét egy megkerülő csatorna segítségével a mederből elvezették. A csatornából kikerülő mintegy 80 ezer köbméter földből az alsó és felső mederelzáró gátat, illetve a körtöltést építették meg.

A mederelzáró földgátak víz felőli biztosítására kétezer köbméter követ építettek be, a vízátszivárgások megakadályozására pedig 600 köbméter szádfalat. A beruházás a töltés védelme mellett történt meg. Az alapgödör kiemelését teljes gépesítéssel végezték.

Maga a duzzasztó egyébként kétnyílású műtárgy, két mozgatható elzáróberendezéssel. A nyílások mérete egyenként 18 méter, egy meder és két partpillér kialakításával. Utóbbiak folyamatos betonozással készültek, 2100 köbméter beton és 60 tonna betonacél felhasználásával.

A fejlesztés elsősorban öntözés és ipari vízellátás céljából valósult meg, de az évtizedek során számos rekreációs és ökológiai hasznosítást is építettek rá. Elég csak Városerdőre, Szanazugra, Dánfokra vagy éppen a duzzasztó és a dobozi híd között húzódó halbölcsőre gondolni.

Emléktáblát avattak a jubileumon

A kerek jubileum alkalmából emléktáblát is avattak a duzzasztón. Kálmán Tibor, Békés polgármestere beszédében egyebek mellett hangsúlyozta, a létesítmény fontos a városban, beépült a település életébe, hozzájuk tartozik. A városvezető elmondta, a Békésre érkező vendégeknek mindig megmutatják a közeli kishajókikötőt, és természetesen a duzzasztót is mindig megnézik a látogatók.

– Aki meglátja az épületet, mindig rácsodálkozik a különleges létesítményre – fogalmazott Kálmán Tibor, aki kiemelte: bízik abban, hogy a békésiek ötven év múlva is büszkék lesznek majd a remények szerint addigra megújuló duzzasztóra, ami a városért és a térségért dolgozik. A polgármester nyomatékosította, ennek érdekében mindent meg fognak tenni.

A rendezvényen közreműködött Beszterczey Attila színművész.