Orosz fogoly keresett állást, túl magasra tették a kolbászt

Gyulán, a Komló Kereskedelmi Csarnok helyiségében fényesen sikerült a hentesek bálja száz esztendeje. Nagyszámú közönség jelent meg, a mulattatásról a rendezőség gondoskodott, táncosokban sem volt hiány. A terem asztalait a hentesszakma produktumaival ízlésesen és gazdagon díszítették, de a bálozók a kolbászokat, hurkákat nem érték el, olyan magasról lógatták le a finomságokat. Az újév köszöntése 1920-ban sem volt fáklyás menet. Halálos kimenetelű verekedés történt Gyulán, melynek áldozata egy józsefvárosi földműves lett. Hasábfával vágták fejbe, ez okozta a halálát.

Érdekesség, hogy 1920-ban még úgy szólt a közmondás: a farkas nem eszi meg a telet. A Békésben január közepén az jelent meg, hogy az ordas állat a tél felét mégis megette. Január 15-éig ugyanis csak hét napon ébredtek fagyra az emberek. Alig múlt el pár nap, és 15-16 fokos meleg köszöntött be. A tartós esőzés megdagasztotta a folyók vizét, megszaporította a belvizeket, a Tisza és Körös áradásáról számolt be a lap. A meteorológiai előrejelzések már 100 éve is működtek, és ennek alapján a Békésben lehozták, hogy a január 25-ei, Pál napi gyulai vásárra nagy bundájában megjelenik az igazi tél. A következő számból kiderült, az időjósoknak igazuk lett.

A Békés 1920 januárjában közölte, hogy a legelső magyar asztalosnak, Thék Endrének – aki a kommunizmus nyomása miatt halálra szánta el magát – a hagyatékát Budapesten leltározták. Ebből kitűnt, hogy a hátrahagyott érték hatalmas pénzt ér. Thék Endre Orosházán, szegény sorban született, és innen, mint egyszerű iparos indult a nagyvilágnak. Ahol vasszorgalom, becsületesség, folytonos tanulás, önképzés, szolid, puritán jellem tartozott az erényei közé. A hagyaték nagy értékű bútorokat, zongorákat, gyáripari berendezéseket, felszereléseket és temérdek szerszámot foglalt magában. Ehhez jöttek még a jól jövedelmező értékpapírok.

Mai szemmel nézve a hirdetések is különlegesek voltak száz éve. Megjelent, hogy orosz fogoly gyári, ipari vagy gazdasági munkára állást keres. Stern Jenő az úri osztály becses pártfogását kérte tánctanfolyamának megnyitásához a gyulai kaszinóban. Azt is hozzátette, hogy a nagyterem kizárólag az intelligencia tanfolyamára nyitott.

Népesedési statisztikáról is írt száz éve a Békés. A gyulai anyakönyvi hivatal által vezetett nyilvántartás szerint Gyulán 1919-ben 647 gyermek született. Házasságot kötött 402 pár, meghaltak 725-en. Az újságban ezt úgy kommentálták, hogy mindhárom szám a megelőző évhez képest emelkedő irányzatot mutat, de a halottaknál 360 ember „leszámítandó”. Ők a vármegyei kórházban hunytak el, és nem gyulaiak, hanem idegen illetőségű voltak.

A Békés írt arról, hogy 1920-ban az Alföldi Első Gazdasági Vasút a kulturális életbe is belépett. A kisvasút több állomásán, például Kaszaperpusztán is könyvtárat rendeztek be, olvasókört működtettek. Ezek hamarosan a tanyavilág művelődési és szórakozási helyszínei lettek.

Álruhában buktatta le a tetteseket

Az Önkéntes detektív című cikkben a Békés beszámolt arról, hogy 1918 novemberében és decemberében egymást érték Gyomán a betöréses lopások. Egy-két napra magára hagyott házakat látogattak meg a jó szimatú betörők, és minden mozdítható értéket magukkal vittek. A nagy politikai zavarok sok más dolgot adtak a hatóságoknak és a rend fenntartására hivatott közegeknek, ezért a tolvajok mind merészebben és sűrűbben követték el a fosztogatásokat. Egy helyi asszony német katonaköpenyt és sapkát szerzett, és ebben az álruhában járta éjjelenként Gyoma utcáit, így buktatta le az elkövetőket.