A lehetséges magyar űrhajósok akár már idén pályázhatnak

– Milyen érzésekkel érkezett Békésre, ahová egyébként családi kötelék is fűzi?

– Csodálatos volt újra a városban lenni – már csak azért is, mert ismét nagyszerű emberekkel találkozhattam. Édesapám 1941-ben Csíksomlyón született, majd a háború után a családjával el kellett menekülniük Erdélyből. Trianon előtt már telepedtek le anyai ágon rokonaink Mezőberényben, így ők is ott találtak új otthonra. A településen élő vendégszerető, melegszívű közösség befogadta őket. Édesapám Békésen, a Szegedi Kis István Gimnáziumban folytatta középiskolai tanulmányait. Gyermekkoromban, a családi asztalnál gyakran mesélt az intézmény rendkívüli, egyedülálló közegéről. Mindig azt mondta, hogy a világ legjobb tanári karától, a békési pedagógusoktól tanulta az emberséget, a szívósságot, tudásának alapjait, a kitartást, a megfelelő hozzáállást. Az egykori diákok ma is szoros, összetartó közösséget alkotnak. Apu mindig szívesen jön vissza a városba. Én pedig gyerekként szinte az összes nyarat Mezőberényben töltöttem, ott tanultam meg például biciklizni, és édesapámat többször elkísértem Békésre is.

– Édesapja dr. Ferencz Csaba professzor, neves űrkutató mellett még egy, a területen jelentős eredményekkel rendelkező szakember is a békési gimnáziumban tanult…

– Dr. Gschwindt Andrással, az első magyar műhold atyjával édesapám és én is napi kapcsolatban vagyunk. Apu a Budapesti Műszaki Egyetemen, az űrkutatás első lépéseitől együtt dolgozott Bandi bácsival, de korábban az édesapám vezette Rakétatechnikai Tudományos Diákkörben szintén közösen vettek részt. Dr. Gschwindt András és csapata egyébként az elmúlt hetekben igazi világszenzációt szolgáltatott. Összesen öt ország piko-, vagyis egészen apró műholdját juttatták fel az űrbe, de csak hazánk két, ötször ötször öt centis és ötször ötször tíz centis műholdja bocsát ki értelmes, értékelhető jeleket, a többi nem „szólalt meg”. S valóban érdekes, hogy nagymértékben békési kötődésű magyarok mutatták meg, hogy ez az út, a hazai űrkutatás fejlesztése, igenis járható.

– Hol tartanak a magyar űrkutatási program előkészületei?

– Reményeink szerint hamarosan véglegesíthetjük az erről szóló magyar–orosz államközi szerződést. Ezzel párhuzamosan felállhat a tudományos vegyes bizottság, illetve arról is döntés születik majd, hogy milyen tudományos kísérletegyüttest végezhetünk majd el a misszió keretében. A pályáztatást már ebben az évben szeretnénk megnyitni az űrhajósjelölteknek. Lányok, fiúk, férfiak, nők, civilek egyaránt jelentkezhetnek. A kiképzésen 2021-23-ban eshetnek át a résztvevők, maga az űrrepülés pedig a remények szerint 2024-ig történhet meg.

– Miért válik egyre fontosabbá az űrkutatás?

– Az űrkutatás valóban óriási és egyre növekvő jelentőséggel bír. Maga a terület két pilléren nyugszik, amelyek egyikét a műszeres, automatizált mérések és kísérletek biztosítják, míg a másik tényezőt az emberes repülések jelentik. Az űrállomás egészen különleges laboratórium, amiből az egész emberiségnek csak egyetlen áll rendelkezésre. Oda csak néhány száz kutató juthat be teljes működési ideje alatt, és végezheti el azokat a kísérleteket, ami a földfelszínen teljesen lehetetlen. Bolygónk működésének megértéséhez nélkülözhetetlen az űrkutatás, hiszen módszereivel nyomon követhető például, hogy miként változik Földünk. Mellesleg egész civilizációnk, közel 8 milliárd ember használja nagymértékben a világűrt és az ott működő szolgáltatásokat. Ha nem rendelkeznénk ezzel a lehetőséggel, eltűnne közlekedési eszközeink navigációja, visszaesne a globális hírközlés, az egész világgazdaság hanyatlásnak indulna. Nem szabad arról sem megfeledkezni, hogy az űrállomásokon alkalmazott kísérletek jelentős része a földfelszínen, a mindennapjainkban is hasznosult. Az űrkutatásban kifejlesztett képalkotási és kapcsolódó elemzéseket például mára a CT-k és az MRI-készülékek esetében is használják. Már nem az a kérdés, hogy miért foglalkozunk űrkutatással, hanem az, hogy miért nem tesszük ezt nagyobb mértékben.

Komoly lehetőséget jelent hazánknak az űrkutatás

Dr. Ferencz Orsolya kérdésünkre elmondta, az Európai Unió a jövőben még jelentősebb összeget fordít űrkutatásra. Ennek egyik oka, hogy mára a teljes gazdaság tíz százaléka kapcsolódik az űrszektorhoz.

– Magyarország is fokozni kívánja szerepvállalását: mind az Európai Űrügynökség, mind az EU programjaiba intenzíven be fogunk kapcsolódni – fogalmazott a miniszteri biztos. Kérdésünkre kiemelte, hazánkban több százan foglalkoznak közvetlenül, öt akadémiai kutatóintézetben és számos felsőoktatási intézményben űrkutatással. Az ágazathoz emellett egy komoly beszállítói hálózat is kapcsolódik, így közvetetten ezres nagyságrendben dolgoznak ebben a szférában. A kis- és középvállalkozói szektorban már működik olyan cég, amely csak az űriparból él olyan módon, hogy sorozatgyártásban készít termékeket egy nemzetközi projekthez. Egy másik vállalkozás részlegesen szállt be az űrkutatásba.

Dr. Ferencz Orsolya hangsúlyozta, szeretnék, ha régiós lemaradásunkat behoznánk Lengyelországgal, Csehországgal és Romániával szemben. Ehhez a tudásbeli kompetenciáink rendelkezésre állnak ezen a rendkívül innovatív területen. Az űrszektor a gazdasági recesszió időszaka alatt is 6-8 százalékkal bővült, „békeidőben” pedig 15-20 százalékos az átlagos növekedés.