A bükki füvesember tudja, mi fán terem az egészség

Ki más tarthatna előadást a gyógynövényekről, mint Szabó Gyuri bácsi? A bükki füvesember több évtizede dolgozik azon, hogy munkája, tudása legjavával segítse azokat az embereket, akik nyitottak, kíváncsiak a kiegészítő gyógymódokra. Gyuri bácsi népnevelő, felvilágosító tevékenységét számos kitüntetéssel, egyebek mellett Magyar Örökség díjjal és a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével is elismerték – hangzott el a bevezetőben.

– Kilencvenkét éves vagyok, 1928-ban születtem. Hatéves koromtól nyolc esztendőn át nagymamámtól tanultam a népi gyógyítást – mondta gyökereiről a bükki füvesember. – Nagyanyám egészen a szépanyjáig vezette vissza ezt a tudást. A családfánk alapján 1760-ban már volt olyan ősünk, aki ezzel foglalkozott.

Gyuri bácsi elárulta, hogy kereskedő volt a szakmája, bár amellett is foglalkozott a népi gyógymódokkal. Tette ezt annak ellenére is, hogy a népi gyógyítást az előző rendszerben kuruzslásnak minősítették.

Természetesen szólt a vírushelyzetről, és felhívta a figyelmet a maszk viselésének fontosságára, a megfelelő távolság betartására, illetve az immunrendszer erősítésének fontosságára, szervezetünk védekezőképességének növelésére.

– Ahogy idősödünk, egyre jobban csökken a teljesítőképességünk, bizonyos szerveinknek egyre jobban segítenünk kell – folytatta a gondolatot. Nagyon fontosnak nevezte, hogy tisztítsuk az ereinket, a vérereket és nyirokereket egyaránt, hogy a vér- és nyirokáramlás tökéletesen működjön. Kiemelte, hogy erre a csalánlevél-teakeveréket tökéletesen alkalmasnak tartja, és negyedévente elég egy zacskóval belőle. A tea egyébként a máj és a vese működését is támogatja. Kitért arra, hogy ennek jelentőségét ősidők óta ismerték, ezért is tartották meg a böjtöket. A bükki füvesember elmondta, a májra, a vesére és a szívre is rendszeresen érdemes figyelni. Normális vérnyomás mellett is célszerű hetente egyszer egy csésze galagonyateát elkortyolni. Májunk segítése érdekében például gyermekláncfüvet vagy egynyári ürömteát javasolt, kiemelve, hogy utóbbi mennyi mindent tud. Ugyanígy lényegesnek nevezte a vesékre való odafigyelést, illetve ennek kapcsán hozzátette, hogy sokan kifejezetten kevés folyadékot fogyasztanak, ami hátráltatja ennek a szervüknek a méregtelenítési képességét.

A C-vitamin fontosságát külön is megemlítette Gyuri bácsi. Felhívta a figyelmet arra, hogy ebből mindennap kell használni, ugyanakkor kevesen tudják, hogy ha nem hosszabban felszívódó készítményt használunk, akkor egy-egy tabletta hatása nagyjából három órán át tart. Éppen ezért javasolta, hogy az emberek fogyasszanak csipkebogyóteát, amiben tízszer annyi C-vitamin található, mint a citromban. Azt tanácsolta, hogy reggel készítsünk 2,5 decit ebből a teából, vigyük magunkkal munkahelyünkre vagy a gyerekek az iskolába, és olyan háromóránként kortyoljunk belőle. Így reggeltől estig biztosítva lesz a védekezőképességünk.

Nem fertőző, járványszerű betegségek terjednek

Szabó Gyuri bácsi elmondta, négy olyan betegség is átszövi a világot, amelyek ugyan nem fertőzőek, mégis járványszerűen terjednek. Ilyen a magas vérnyomás, a cukorbetegség, az úgynevezett COPD betegség és a daganatos megbetegedések.

Ennek kapcsán kitért a megelőzés fontosságára, illetve arra is, hogy hazánkban nagyon sokan kifejezetten későn keresik fel az orvost. Éppen ezért például a rákos megbetegedések terén is elég rosszul állunk európai összehasonlításban. A bükki füvesember szólt arról, hogy milyen teák, milyen növények használhatók a prevencióban.

Elmondta, hogy bár kevesen tudják, de immunrendszerünk 70-80 százaléka a bélrendszerünkben található. Volt olyan hozzáforduló, akinek 14 naponta van széklete, nála nem működött megfelelően az immunrendszer.

A méregtelenítés fontosságát ugyancsak kiemelte, a már említett módszerek mellett az izzadást is fontosnak nevezte, ami szintén hozzájárul ehhez.