Gazdátlan kutyák akartak rátámadni egy nőre Békéscsabán

– Épp’ a ligetből jöttünk ki reggel fél 7 tájban a kölyökkutyámmal, aki pórázon volt – kezdett bele a történetbe Perényiné Czibolya Edit, hozzátéve, még szürkület volt, senki sem járt arra, amikor teljesen váratlanul, a Ligeti sor felől két gazdátlan kutya rohanni kezdett feléjük.

– Egy nagytestű, kaukázusi keveréknek tűnő, és egy kisebb puliszerű fekete eb közeledett, ugattak, és mivel tapasztaltabb kutyatartó vagyok, azonnal leengedtem a mudimat a pórázról – mesélte.

Tudta, ha nem ezt teszi, akár mindketten komolyan megsebesülhetnek.

Mudija okosan viselkedett, elszaladt, a két kutya ugyan utána iramodott, de a kistestű elbújt a híd alá, egy szűkebb résbe, ahol nem érhették el.

– Onnan ugatott kifelé, miközben a nagyobbik támadó felém fordult – folytatta Perényiné Czibolya Edit, aki nagyot toppantott a kutyák felé, erőteljesen rájuk kiabált, így lélekjelenlétének köszönhetően a csavargók továbbfutottak a hídon át, a mudi pedig sértetlenül bújt elő.

– Nagyon megijedtem, a kutyám is sokáig remegett, pedig nagyobb ebekkel is szívesen játszik, jól szocializált – árulta el Perényiné Czibolya Edit, aki egyébként nagy állatbarát. Tudja, nem a kutyák tehetnek arról, ami velük történt, de úgy véli, a két támadó másképp viselkedett volna, ha ott a gazdája.

– Fontos, milyen jeleket küld felénk az idegen állat: mennyire agresszív, és ugyanígy az is, hogy a mi kedvencünk mit mutat, esetleg provokálja-e támadásra tudtunkon kívül a kóborlót

– hívta fel a figyelmet Nagy Zoltán.

A békéscsabai kutyanevelési specialista kiemelte, az erőviszonyokat látva mérlegelni kell, esetleg a kutyánk fölénnyel meg tud-e védeni minket, mert ha nem, akkor falkavezérként nekünk kell őt. A szakember hozzáfűzte, egy méretesebb tereptárgy védelmében nagyobb esélyünk lehet. Elmondta, ha több állat támad ránk, és már nem tudjuk időben elkerülni a konfliktust, úgy kell állni, hogy védve legyen a hátunk, mivel a falka ösztönösen körbeveszi a prédát és hátulról kezdi a támadást.

A specialista kiemelte, ha van nálunk táska vagy kabát, tegyük magunk elé, mint egy pajzsot. A kutyánkat lehetőleg tartsuk mindig magunk mögött, ne vegyük föl, mert ha ösztönösen fölkapjuk, a támadók nagy valószínűséggel ránk ugranak.

A legjobb védekezés a támadás: hangosan, határozottan kell kiáltani, nagyobbnak látszódni.

– Emeljük fel kezeinket, tegyünk egy-két lépést a támadó felé, dobbantsunk nagyokat a lábunkkal, mutatva elszántságunkat – összegezte Nagy Zoltán, aki szerint minden helyzet különböző, így a megoldás is, de nem szabad elfelejteni: a legfontosabb a határozottság és a magabiztosság.

Próbáljuk „nagyobb állatnak” mutatni magunkat!

Nagy Zoltán elmondta, a támadások elkövetői leggyakrabban a nem, vagy rosszul szocializált, mentálisan sérült egyedek. A kutyanevelési specialista hozzátette, ilyenkor a kutyák elveszítik az emberi ellenőrzést és saját, ősi ösztönük alapján írják a szabályokat, amik a legerősebb és legősibb farkastörvények: a táplálkozás, a szaporodás és a területvédés. A támadások, ahogy a fenti esetnél is láthattuk, kellő ismeret, tapasztalat birtokában, erős lélekjelenléttel általában elháríthatóak, de minden helyzet más.

– A kutyák különleges kommunikációs képességeik birtokában több dimenzióban érzékelnek minket, és ahogy bánatunkat, örömünket, megérzik a félelmünket is – fogalmazott, hozzátéve, ha az állat csak méreget minket, nem vicsorog, nem morog, jobb, ha nem nézünk a szemébe és oldalt fordulunk. Ha viszont támad, bizony, látszatra nekünk kell a „nagyobb állatnak” lennünk. A harapásokat csak úgy tudjuk elhárítani, ha a nyaknál fogva megragadjuk a fejét, távol tartva a száját. Ha kisgyermek van velünk, fel kell venni, esetleg nyakunkba ültetni, szabadon hagyva saját kezünket a védekezéshez.