Zöld utat kapott Oszama és Szkott

– Az elmúlt 10-15 évre jellemző, hogy mindenki különleges, egyedi nevet szeretne a gyerekének adni. A névlistán szereplő nevek közül is azokat választják, amelyek ritkán szerepelnek – mondta el kérdésünkre Dr. Raátz Judit, a Nyelvtudományi Intézet tudományos főmunkatársa. Érdekes módon a nőknél ez a folyamat gyorsabb, mint a férfiaknál. A nőknél az újszülöttek esetében nincs a 100 leggyakoribb névben a Mária, a Katalin, az Erzsébet, de helyettük ezen nevek rokon nevei már igen: a Mira, a Maja (Mária), az Elizabet és az Eliza.

– A férfinevek esetében a 100 leggyakoribb névben még ott vannak az úgynevezett hagyományos, klasszikus nevek, a József, a János, az István és a Sándor – tette hozzá.

A Belügyminisztérium nyilvántartása szerint

a 100 leggyakrabban választott utónév a 2019-ben született gyermekek körében a fiúknál a Bence, a lányoknál pedig a Hanna volt.

Megközelítőleg háromezer kisgyermek kapta meg valamelyik nevet. Őket követi a Máté és az Anna, valamint a Levente és a Zoé. Majdnem kétezren lettek anyakönyvezve Dominik és Luca, és ugyanennyien Marcell és Léna keresztnéven.

Persze, az „örökranglista” egy kicsit más képet mutat. A nyilvántartás szerint

a 100 leggyakoribb utónevek között a férfiaknák a László, a nőknél pedig a Mária vezet.

Őket követi az István és az Erzsébet, majd harmadik leggyakoribbként a József és a Katalin. Éppen csak lemaradt a dobogóról a Zoltán és az Éva, valamint a János és az Ilona keresztnév.

2020-ban összesen 609 kérvény érkezett a Nyelvtudományi Intézethez, ebből negyvenhat női- és huszonegy férfinév kapott zöld utat. Az elfogadott női nevek között ott van a török eredetű Szezen, a szláv Ganka, az Altea, a görögből jött Elefteria, az arab Nabila, az angol Héli, a becézett alakok között pedig az Ilcsi, a Lonka és az Inci.

A férfineveknél elfogadást nyert a szintén török eredetű Demir és a Berker, a szláv Berente, az angolból jött Lex és Szkott, az arab Oszama, a Latif, a Farisz, és a Fadi, de zöld utat kapott a latinból jött Kálvinó is.

A 2021. január 1-én kiadott teljes listát ITT találja.

– A Nyelvtudományi Intézethez beérkező kérelmek között vannak olyan visszatérők is, melyek nem anyakönyvezhetők. Ilyen a női nevek közül idegen helyesírással a Maya, a Fanny, a Jennifer, és az Elisabeth, a férfinevek között pedig az Antony, a Noah, és az örök sláger a Deniel – mondta el Dr. Raátz Judit.

Hozzátette azt is, hogy érdekes trendként jelentkezett az, hogy a családon belüli névöröklés hagyománya is háttérbe szorult. Amíg a múlt században szinte természetes volt, hogy az elsőszülött fiú az édesapja, a kislány pedig az édesanyja vagy valamelyik női rokonának a nevét örökölte, addig ez ma már nagyon ritka. Ezzel szemben

jó néhány éve elterjedt, hogy a gyerekek két keresztnevet kapnak.

Az utónevekről készült legfrissebb hivatalos statisztika a nyilvantarto.hu oldalról tölthető le.

A száz leggyakoribb családi név statisztikája a tavalyi esztendőben a következőképpen alakult: a legtöbben továbbra is a Nagy, a Kovács és a Tóth vezetéknevűek vannak az országban, őket követi a Szabó, a Horváth és a Varga. Az első tízbe még belefért a Kiss, a Molnár, a Németh és a Farkas is.

Hova tűnt a Bozsetyecha és a Pafnuc?

Magyarországon az állami anyakönyvezés 1895-ben kezdődött, és még nem szabályozta az adható nevek számát, de megszabta, hogy a neveket magyar nyelven és alakban kell bejegyezni. 1952-ben és 63-ban egy új rendelet született, ami előírta az idegen nevek magyar hangzású és a magyar kiejtésnek megfelelő írásmódú formával való helyettesítését, de hivatalos utónévjegyzék még nem volt. Az 1948-as jogszabálygyűjteményben több ezer név szerepelt, de a nevekről semmilyen egyéb információ nem volt megadva, még az sem, hogy az adott utónév férfi vagy női név. Így előfordult, hogy lányoknak fiúnevet adtak; illetve a gyűjteményben sok „furcsa”, a magyar nyelvbe nem illő név, például Bozsetyecha, Nyagoe, Pafnuc szerepelt, miközben több elfogadott név – mint például az Erika, a Csaba, az Ildikó, a Csilla és a Tünde – nem volt benne.

1970-1980-as években átlagosan 120-130 nevet kellett véleményezni, ezeknek alig több mint negyven százalékát engedélyezték. Az 1990-es években már évente 500-600 kérvény volt, melyek 70 százalékát engedélyezték is. A 2000-es években egyre több új utónevet kérvényeztek, ezért egy új könyv már nem lett volna naprakész, így a Nyelvtudományi Intézet amellett döntött, hogy a mindenkori aktuális névlistát elektronikus formátumban közzéteszi a honlapján, mely 2009 óta havonta frissül.