Az autizmussal élőket segítené a stratégia

Kővári Edit, a szövetség elnöke elmondta, fontos, hogy lássák és ismerjék az ország különböző pontjain működő ellátásokat, hogy azok miként jöttek létre és azokat miként működtetik, hogy mik a jó gyakorlatok és a napi kihívások.

A békéscsabai és vésztői látogatás apropóját az adta, hogy most készül az új Országos Autizmus Stratégia.

A dokumentumban felmérik a jelenlegi helyzetet, abba beépítik a megfogalmazott javaslatokat, elvárásokat, valamint azokat a szükségleteket, igényeket, amelyek pozitív változásokat eredményezhetnek.

Hangsúlyozta, nem csak az autizmussal élő társainkról gondoskodó intézmények fenntartóival találkoznak. Fontos ugyanis a párbeszéd, az együttgondolkodás például a közigazgatás szereplőivel, a köznevelési intézményekkel, a munkahelyekkel, ugyanis az a cél, hogy az egész társadalomba beilleszkedhessenek az autizmus spektrumzavarral élők.

Bár már egyre többen tisztában vannak azzal, hogy mit jelent az autizmus, sok feladat van még ezen a téren, ami részben abból is adódik, hogy dinamikusan emelkedik az autizmussal érintettek száma.

– Az autizmus láthatatlan, sokan csak az eltérő viselkedést tapasztalják, amit nem értenek. Ezért kell nyitni, az autizmussal élőknek meg kell mutatniuk magukat, hiszen akkor tudnak hozzájuk jól viszonyulni, és átlagos, hétköznapi életet élni ők is – folytatta Kővári Edit.

A szövetség elnöke elmondta, a szülőközösség szerint több specifikus ellátásra és a mindennapokat érintően nagyobb támogatásra lenne szükségük, hiszen akkor kevesebb intézményi férőhely kellene.

A stratégiában a rendszerszintű hiányosságokból fakadó következmények terheinek csökkentését várják, de a stratégiai célkitűzéseknek a hiányokat kell megszüntetniük.

– Az Aut-Pont Autista Gyermekekért és Fiatalokért Alapítvány 1999-ben jött létre – mondta Szántó Tamás, az alapítvány kuratóriumának elnöke. Hozzátette, eleinte a források a gyermekek felügyeletét, valamint szabadidős programok szervezését tették lehetővé.

A folyamatos fejlődés és a pályázatok eredményeként jelenleg két szociális alapszolgáltatást nyújtanak: fogyatékosok nappali intézményét, ami 24 férőhellyel működik; valamint támogató szolgáltatást 20 férőhellyel.

Kiemelte,

nemcsak Békéscsabán, hanem a környező településeken is jelen vannak.

A 2007-ben átadott 400 négyzetméteres, a Kereki sikátor végén lévő épületben fejlesztő foglalkozást is biztosítanak. Sorolta, hogy a kézműves foglalkozások során hímzett képeslapokat, kerámia hűtőmágneseket, gyöngyökből ékszereket készítenek a fiatalok, emellett az intézmény takarításában ugyancsak szerepet vállalnak.

Idényjelleggel a fóliasátorban citromfű-palántákat nevelnek, illetve levendulát szintén telepítettek, aminek virágaiból a szüretelést követően illatosítókat készítenek.

Több intézményt működtetnek

Berke Istvánné elnök elmondta, a Vésztői Sérült Gyermekekért Egyesület a 90-es évek elején jött létre sérült gyermekeket nevelő szülők, családok kezdeményezésére.

1996-ban indult be igazán a működése, amikor létrehoztak egy speciális iskolai csoportot. Az egyesületnek híre ment, és igény mutatkozott egy nappali intézményre, ahol foglalkozhatnak a tankötelezettség alól kikerülő fiatalokkal, majd lakóotthont is kialakítottak, támogató szolgálatot indítottak. Később speciális iskolát hoztak létre; és beindították a fejlesztő foglalkoztatást is. Immár nemcsak Vésztőről, hanem a környező településekről is érkeznek fiatalok az intézményeikbe.

Jelenleg két, egyenként 12-12 férőhelyes nappali intézményt, illetve két, egy 8 és egy 11 férőhelyes lakóotthont működtetnek. A fiataloknak szabadidős foglalkozásokat tartanak, nemrég például nyári tábort is szerveztek számukra. Az intézményeket állami normatívából üzemeltetik, amit igyekeznek kiegészíteni pályázati forrásokkal. A szakember-ellátottságról elmondta: szociális gondozóból és ápolóval van elegendő, gyógypedagógusból viszont hiányt tapasztalnak.