Életműdíjjal tüntették ki dr. Vincze Gábort

– Túry Ferenc professzor, méltatásában kitért arra, hogy a sport is az ön védjegyévé vált. Számos feladata között jut ideje felkészülni a július végi Balaton-átúszásra?

– Nélkülem meg se rendeznék. Komolyra fordítva a szót, az úszás, a vízilabda mindig közel állt hozzám, egyik alapítója voltam a csabai pólós egyesületnek, most is alelnökként segítek. Teniszeztem és számos versenyt is szerveztem, bevonva az orvosokat. Egykoron NB II.-ben tollasoztam, és a futball is szenvedélyem játékosként, nézőként egyaránt. Minden jelentős békéscsabai sporteseményen kint vagyok a röplabdától a labdarúgásig.

– A strand, a víz szeretete kapcsán jutott eszébe a máig emlékezetes cápator megszervezése?

– Nagyon sok szakmai konferenciát szerveztem az országban, ezen belül Békésben. 1996-ban volt 150 éves a gyulai kórház, a tanácskozás utánra egy meglepetést tartogattam. Hat, kisebb cápát hozattam Grönlandról barátaim segítségével, és ezeket tepsikben megsütötték, majd a gyulai várfürdőben fogyasztotta el a társaság. Emlékül pedig mindenki hazavihetett egy cápafogat.

– Újkígyóson született, Békéscsabán él családjával, de ha már Gyula szóba jött, nagyon sok minden köti oda. Nem véletlenül, hiszen a kórház, a megye pszichiátriája összeforr az ön nevével, munkásságával.

– Büszke vagyok újkígyósi származásomra, a város díszpolgárává avattak 2013-ban. Gyulán kaptam meg 2008-ban a Pándy Orvos-címet, 2011-ben a Pro Sanitate-kitüntetést. És hogy egy kicsit a cápáról a disznótorra elkanyarodjak, három éve Békéscsabán választották kolbászkirállyá. Már hatéves koromban disznót szúrtam, és azóta is őrzöm a hagyományokat, minden évben készítünk kulárés vastagkolbászt.

– Szóba került Pándy Kálmán. Úgy tudom, jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az ő nevét viselje a mai napig is a gyulai kórház.

– Ő is Kígyósról származott, alapítója, majd 1889–1905 között főorvosa volt a gyulai pszichiátriának. Szigorló orvosként kerültem Gyulára, Horváth Szabolcs vezette akkor a pszichiátriát, és nagy élvezettel vettem részt az általa szervezett pszichoterápiás hétvégéken. Akkor döntöttem el, hogy a pszichiátriát választom a gyógyításon belül. 1977-ben már a Fiatal Pszichiáterek Fórumában találtam magam alapító tagként, ez akkori szemmel egy forradalmi kezdeményezésnek számított. A hétköznapok pszichológiájával kimentünk Békés megye számos településére, és előadásokat tartottunk. Horváth Szabolcs utóda Baly Hermina volt a gyulai pszichiátria élén, és vele találtuk ki, hogy Pándy Kálmán nevét vegye fel a kórház. Sajnos, Baly Hermina időközben elhunyt, de továbbvittem kezdeményezésünket, és sikerült megvalósítani. Immáron a Békés Megyei Központi Kórház berkein belül is megmaradt a Pándy Kálmán név. Minden évben átadjuk a Pándy Orvos-címet, és a díjazott ültet egy fát a jövőnek a kórház területén.

– Baly Herminát ön követte a megyei kórház pszichiátriai osztályvezető főorvosaként. 1985. július elsején nevezték ki, és 2018-ig látta el ezt a beosztást, főorvosként azonban azóta is folyamatosan ott dolgozik. Mire a legbüszkébb?

– Arra, hogy nagyon sok embernek segítettünk, gyógyítottuk, kezeltük őket. Felhasználtunk ehhez külföldi jó példákat is. A ’80-as évek végén tanulmányúton vehettem részt Svédországban, Finnországban és Franciaországban. A legnagyobb hatást ugyanakkor 1988-ban egy amerikai, Iowa Cityben lévő egyetemre elnyert ösztöndíj gyakorolta rám.

– Túry professzor mondta, nehéz a feladata, mert nincs annyi idő a méltatásra, mint amennyi hasznot hozott a pszichiátria nemes ügyének. Mi a titka, hogy ma is ugyanolyan lelkesedéssel segít embereken, mint évtizedekkel ezelőtt?

– A pszichiátriai tevékenység személyiségfüggő. Nagy empátiás, beleérző képesség, készség kell, amikor az ember a klienssel találkozik. Ilyenkor megszűnik a külvilág, csak az az ember van középpontban, akivel találkozom. És csak az dolgozik bennem, hogyan tudok neki, rajta segíteni.

– Amikor az Életműdíjat átvette Balázs Judit professzortól, a Magyar Pszichiátriai Társaság elnökétől, azt mondta, ez egy közös elismerés a kollégáival együtt. Mit értett ezen?

– A poroszos vezetési stílus helyett a szimmetrikus emberi és szakmai kapcsolatokat helyeztem előtérbe. Amíg osztályvezető főorvosa voltam a megyei pszichiátriának, mintegy 50-en szereztek szakorvosi képzettséget. Ugyanilyen értékű munkának számított a szememben, amit a nővérek, asszisztensek, takarítónők elvégeztek. Mindenki tudta, mi a dolga. Az emberek közötti nyitottságot nagyon fontosnak tartottam és tartom ma is. Ahhoz, hogy a munkámra, a betegek gyógyítására koncentrálhassak, létfontosságú volt az állandó családi háttér, támogatás.

– Újra szakmázva egy kicsit, a gyógyszeres kezelésre vagy a pszichoterápiára esküszik?

– Amikor az itthoni szakmai környezetben még elég élesnek tartották a biológiai pszichiátria és a szociálpszichiátria kettősségét, én már akkor az integráció elkötelezett híve voltam. Van egy mondás: az a fiatal pszichiáter, aki nem műveli a pszichoterápiát, annak nincs lelke. Az a gyakorlott pszichoterapeuta, aki nem alkalmaz biológiai (gyógyszeres) kezelést, annak nincs esze. A kettő kombinációjára voltam nyitott mindig. Azzal a hitvallással, hogy segítsek a hozzám fordulóknak.

– Rengeteg szakmai cikket, könyvet írt angolul és magyarul. A pszichiátria tudományán belül mi az ön speciális kutatási területe?

– A testi betegségek pszichiátriáját kutatom évtizedek óta, például, hogy a testi betegségeknek milyen lelki vonatkozásai, összefüggései vannak. Emellett a demenciakutatásba is beleástam magam.

– Nem csak az orvoslást tekintve van benne a megye közéletében. Milyen célok vezérlik?

– Széchenyi István, a legnagyobb magyar mondta, hogy egy nemzet ereje a kiművelt emberfők sokaságában rejlik. Ennek szellemében, és ezért dolgozok mindennap az orvoslásban, az oktatásban és a közéletben egyaránt.

Hegyeket lehet elmozdítani vele

Túry professzor dr. Vincze Gábor méltatásában elmondta azt is, hogy az ő vezetésével a hazai szakmai élet egyik erős bástyája lett a gyulai kórház pszichiátriai osztálya.

– Ilyen orgánummal médiasztárok rendelkeznek – folytatta Túry Ferenc. – Ezt a hangot pedig eredményesen használja szakmai, közéleti aktivitásában. Továbbá az jut eszembe róla, hogy nagyon jól focizott, alig győztünk elugrálni a lövései elől. A sokoldalúság erős jellemzője Gábornak, nemcsak a sportban, hanem a hivatásában is, szemlélete nyitott. Ha jelzőket mondhatok vele kapcsolatban, ezek jutnak eszembe: meggyőző, karizmatikus, értékteremtő, baráti, erős, fürge, energikus, örökifjú. Az energiáiról szerényen csak annyit mondott, hogy szeret dolgozni. Kiegészíteném azzal, hogy hegyeket lehetne elmozdítani vele.