A hagyományokat őrzik a Dévaványai Vadásztársaság tagjai

Mint megtudtuk, jelenleg épp egy könyvet igyekeznek összeállítani a vadásztársaságról, aminek az adatgyűjtési folyamata zajlik. Addig is, amíg azt kiadják, Illin József felelevenítette lapunknak történetüket.

Kiderült, hogy a területük – amely most Békés megyéhez tartozik – a kezdetekben többek között Aradhoz, Egerhez és Szolnokhoz is be volt sorolva. Illin József elmondta, a sokak által újkorinak nevezett Dévaványai Vadásztársaság 1945 őszén alakult, alig egy évvel későbbről pedig már találtak olyan írásokat róla, melyek szerint Bodnár Sándor nevéhez fűződik indulása, és mintegy 40 főt számlált a kezdetekben. Ekkor 36 ezer holdon működött, tagjai összesen három fegyverrel vadászhattak. Az elnök elárulta, a Dévaványához tartozó tájegység akkoriban egészen a Berettyóig nyúlt, ami egy rendkívül nagy területnek számít.

Mint mondta, a vadásztársaság már a kezdetektől szervesen beilleszkedett Dévaványa életébe, és hosszú ideje a település legnagyobb létszámú civil szervezete.

Alapvető célja máig, hogy az elődeik által rájuk hagyott, több mint 12 ezer hektáros területen található értékes vadállományt céltudatos és minőségi vadgazdálkodásra megőrizze, emellett fejlessze is a jövő nemzedék számára.

A mindennapokban legfontosabb feladataik közé tartozik, hogy a helyi gazdákkal, lakossággal, azon belül a fiatalokkal is szoros és jó kapcsolatot ápoljanak. A településre érkező vendégekkel – éves szinten mintegy száz vadászt és kísérőjét tudják fogadni – pedig megismertessék az őket körülvevő egyedülálló természetet, a helyi vadvilágot, illetve vadászati lehetőséget biztosítsanak számukra.

Illin József hírportálunknak kiemelte, állandó téma és teendő még náluk a vadászati hagyományok megismertetése, valamint a tevékenység fontosságának hangsúlyozása a vadállomány szabályozásának értelmében.

Hozzátette, térségük is beletartozik abba az agrár-környezetgazdálkodási programba, ami kifejezetten azért jött létre, hogy az olyan földön fészkelő madárritkaságok, mint a túzok költésének, illetve életterének zavartalanságát biztosítsa.

Ezen túl közel nyolcvan hektáron már hosszú évek óta környezettudatos gazdálkodást folytatnak, területeik nagy része pedig a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság tulajdonában lévő gyepterületeken húzódik, amely több mint ötszáz egyedből álló túzokállománynak ad életteret.

Éppen ezért szezonjaikban különösen nagy figyelmet fordítanak a túzokok, illetve a területen fellelhető másik két védett madár, a parlagi sas és a kerecsensólyom megóvására is.

A beszámolóból kiderült, a vadásztatáson túl fácánneveléssel is foglalkoznak, amelynek keretében minden szezonban 3000-3500 fácánt bocsátanak ki. A helyi őshonos madarak megtartásának érdekében pedig nemrég elkezdtek kotlóssal, valamint pulykával foglalkozni, aminek köszönhetően mára elérkeztek oda, hogy szép számban tudnak már fogolyállományt is felnevelni. Utóbbiakat végül kiengedik területük színesítése és értékeinek megőrzése végett.

Apróvadállományuk is jelentős

Illin József elmondta, Dévaványa természeti adottságai, valamint kiemelkedő minőségű őz- és apróvadállománya miatt előkelő helyet foglalnak el az alföldi vadásztársaságok között. Büszkeségük még, hogy minden év őszén vendégül láthatnak magyar és külföldi solymárcsoportokat és solymászvendégeket a tájegység kihasználása érdekében. Végül hangsúlyozta, egyik legnagyobb motorjuk a nemzeti parkkal való jó együttműködés, amely még inkább biztosítja területük értékeinek és hagyományainak megőrzését.