Kisvasutas téglapark születhet a csabai tavaknál

Józsa István Soma, az egyesület elnöke elmondta, gyerekkora óta szereti a mozdonyokat és a kocsikat, és akkoriban számos kisvasutat fedezett fel itthon. Egyszer a téglagyár területén felfigyelt a sínekre, és akkor még volt is pár régi kocsi a helyszínen, amelyek közül egyet 1998-ban sikerült a családnak megvásárolnia 50 méternyi pályával. A szenvedély így indult, és az azóta eltelt két és fél évtizedben a kollekció megsokszorozódott. A mozdonyok és kocsik nagy része működőképes, azok egy magánkertben találhatók nagyjából 150 méternyi pályával.

A maga nemében a gyűjtemény szinte páratlan az országban, és immár kinőtte a kertet, érdemes lenne egy olyan végleges helyszínt találni neki, ahol bemutatható. Az egyesület partnerei számos olyan relikviával rendelkeznek, amellyel a téglagyártás folyamatába az elejétől a végéig betekintést engedhetnek, illetve például az egykori téglagyári gépek öntőmintái is megvannak, ez több száz fa- és alumíniumdarabot jelent. 

Mint fogalmazott, ezek egyikének sincs jelenleg állandó bemutatóhelye. Józsa István Soma elmondta, hogy az egyesület több civil szervezettel közösen dolgozott ki egy projektjavaslatot, egy téglaparkot alakítanának ki. Kiemelte, hogy nem egy több milliárd forintos beruházásban gondolkodnak, és nem is forgatnák fel a bányatavak környékét. Apránként építkeznének, a központi helyszínt a volt Matróz kocsma, az egykori csillejavító műhely jelentené.

 Itt elsőként, pár éven belül, egy vendégek fogadására alkalmas épületet alakítanának ki, amely a téglagyárak történetét érdekességekkel, korabeli fényképekkel és egykor használt tárgyakkal bemutató kiállításoknak adhatna helyet, emellett pedig raktárként szolgálhatna.

A helyszín gyalog, kerékpárral és autóval is megközelíthető, viszont elég távol van, így a horgászokat nem zavarnák. Aztán egy-két kilométernyi iparvasúti pályát, hajtánypályát hoznának létre, ahol közlekedhetnének a mozdonyok és a kocsik, szabadtéri rendezvényteret teremtenének, ahol kulturális programok kaphatnak helyet. 

A bányatavaknál az élővilágot bemutató tanösvényeket alakítanának ki. Olyan attrakciókban gondolkodnak csak, amelyek fenntartása nem költséges és illeszkedik a környezetbe. Az egyesület elnöke szerint az ipari örökség megőrzése, valamint a környezet védelme megfér egymás mellett, sőt, össze is kapcsolható, és olyan attrakciókat hozhatnak létre, amelyek egyaránt vonzzák a kicsiket és nagyokat. Erre számos külföldi példát találni, a békéscsabaihoz a legközelebb a németországi Mildenberg állhat.

Teljes körű tanulmány készül 

A jaminai bányatavak, valamint a Matróz kocsma épületének ügye tavaly ősszel került napirendre a városi közgyűlés ülésén is. Akkor arról döntöttek, hogy nemcsak turisztikai, hanem teljes körű, azaz ökológiai és a közeli Kenderföldek miatt városrendezési tanulmányt, tervet készíttet a bányatavak, illetve környezetük fejlesztésével kapcsolatban az önkormányzat. Sajtótájékoztatón Opauszki Zoltán, a város környezetvédelemért és turisztikáért felelős tanácsnoka üdvözölte, hogy egy tanulmány készül, hiszen, mint fogalmazott, érdemben az elmúlt évtizedekben nem foglalkoztak a bányatavakkal. Szarvas Péter polgármester elmondta, a dolgozatban több tényezőre is ki kell majd térni, például tisztázni kell a tulajdoni viszonyokat. Hangsúlyozta, hogy a két legnagyobb vízfelületet, a Csaba- és a Fás-tavat kedvelik a horgászok, az ő nyugalmukat nem zavarnák meg. Az elkészült tanulmányt a tervek szerint március 31-ig terjesztik a városi közgyűlés elé.