A műhúst még előzi a valódi

Tóthné Székely Éva élelmiszer- és minőségügyi mérnök 46 éve foglalkozik élelmiszer-mikrobiológiával, élelmiszer-biztonsági szaktanácsadóként is ténykedik a megyében. Kiemelte, valóban terjednek manapság az úgynevezett műhúsok, melyeknek két fajtája terjedt el. – Az egyikkel 2007-ben találkoztam a kalocsai tönkölybúzamalomban, ahol a szintén élelmiszermérnök lányom a szakdolgozatát írta. – Ezeket ott „búzahúsnak” hívták, mivel a búzafehérjét, a sikért elkülönítették a liszt többi alkotórészétől, és így a növényi fehérjéből állítottak elő felvágottakat, májaromával kenőmájast. Ezt azzal indokolták, hogy a vegetáriánusok nem fogyasztanak elég fehérjét – ami igaz is –, ezért számukra készültek ezek a termékek. A magyarázat elfogadható. 

A másikkal a húsiparban találkoztam mintegy tíz éve, azt húspótlására fejlesztették ki adalékanyag-gyártók. A műhús vérplazmapor volt, melyet vízzel összekevertek, és ebből kaptak egy rózsaszínű masszát, melyet a hűtőben tárolva, másnap már megszilárdulva adagoltak a keverőbe a valódi húsokhoz, és készítettek kolbászt belőle. Ugyanekkor „futottam bele” műszalonnába is, igaz, azt is csak húskészítményekhez lehetett alkalmazni. Ez szintén porból készült, hasonló módon, mint a hús. Tóthné Székely Éva kifejtette, ha ilyen adalékanyagot használ egy húsüzem, és nem tünteti fel az összetevők között, az termékhamisításnak minősül. Kimutatni nem lehet, mivel a vérplazma sertésvérből származik, tehát az analitikai módszerek nem vezetnek eredményre. – A növényi tejekről akár könyvet is írhatnék, hiszen ide kapcsolódnak az allergének – ecsetelte a szakember. 

– Különösen sokan szenvednek különböző ételallergiákban, melyeknek igazi okait kevesen tudják. Az ételallergiák döntő többsége a vékonybélben lévő hasznos mikrobák hiányából fakad. Ezeket kell pótolni pro- és prebiotikumokkal, és az allergia megszűnik. Az előbb említettek és az állati tejekről az interneten keringő hibás információk miatt terjedtek el a növényi tejek. A vegyes táplálkozás – melynek mindent tartalmaznia kell – nagyon fontos. Sok tévhit van a témában, számos betegség kialakulásának okát a hús, vagy más állati eredetű termékek fogyasztására vezetik vissza. Nem szerencsés, mert a sejtjeink megújításához a tápanyagokat az elfogyasztott élelmiszerekből nyerjük. Fehérjéből, zsírból és szénhidrátból. A fehérje a testépítésben játszik nélkülözhetetlen szerepet, az ehhez szükséges aminosavakat az állati eredetű fehérjékből vesszük fel. A zsírok olyan raktárnak számítanak, mint otthon a kamra. Szükség van rá, hiszen ha betegek vagyunk, és nem tudunk megfelelően táplálkozni, akkor a szervezet a zsírokhoz fordul energiáért. A szénhidrát azonnali energia. Cukrok nélkül nem élnénk, mivel energia csak a szőlőcukorból lesz, bár a szervezet a fehérjét és a zsírt is át tudja alakítani szükség esetén szőlőcukorrá. A gond a túlzott bevitellel van. 

– Sokat eszünk, a fele is elég lenne, a nagy- helyett a kistányér. Ami azon elfér, az elegendő, mert amiből nem lesz energia, abból bizony zsír lesz. Tóthné Székely Éva kitért arra, nem megoldás áttérni csak a növényi eredetű termékekre. Négy nagyon fontos vitamin, a D, E, K, A csak zsírban oldódik. Ezek fontosak a csontképzésben, az emésztésben, a látásban, az idegrendszer helyes működésében. Csupán az állati eredetű termékekben találunk vasat, úgynevezett kelát formában, melyet a szervezet hasznosítani tud. – Nagyon lényeges – bár sokan elhanyagolják – az élvezeti érték, mely tetszetős tálalást jelent vegyes táplálékkal – hangsúlyozta az élelmiszer-biztonsági szaktanácsadó. 

– Tarthat valaki többhetes növényi diétát, amikor abbahagyja, a szervezete pótolja majd a hiányt. Fontos, hogy a húskészítmények jó minőségű alapanyagokból, lehetőleg adalékok nélkül készüljenek. Ugyanis ezek az ártalmasak, nem a hús. Petró József, a csabai Zwack szakiskola nyugdíjas élelmiszer-ismeret tanára kiemelte, 75 évesen is inkább a kolbászt és szalonnát részesíti előnyben a mesterséges készítmények helyett: – Egykoron még azt is kitalálták, és tanítanom kellett volna, hogy a tojás ártalmas az egészségre – ecsetelte Petró József. 

– Azt mondtam, inkább ide a bökőt. Egy természetes élelmiszerről beszélünk, mitől lenne ártalmas? Az édesítőszerekkel sem békéltem meg soha, itt is inkább a természetest, a mézet, a gyümölcscukrokat helyeztem előtérbe. Mracskó Mihály, a békéscsabai Mezőker Kft. húsáruházának hentese azt a véleményt osztja, hogy a természetes, állati eredetű húsnak nincs párja. Kiemelte, beszélgetett egy-két vásárlóval a műhúsokról, de azt mondták, inkább maradnak az igazi sertésoldalasnál, vagy a csirkecombnál. Az egykori válogatott labdarúgó, a békéscsabai Előre oszlopos hátvédje hozzátette, a sertésnél a karaj és a comb fogy leginkább, a csirkénél a mell és a farhát, a marhát rendszerint összejövetelekre, bográcsos főzésekre viszik.

Agrárkamara: ne engedjék a megtévesztő nevet!

A Baromfi Termék Tanács, a Hússzövetség, a Magyar Állattenyésztők Szövetsége, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Tej Terméktanács, valamint a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet határozottan felszólalt korábban azért, hogy az Európai Unió ne engedje az élelmiszerek megtévesztő elnevezését. Határozottan támogatják azt a javaslatot, amely az Európai Unió egészében korlátozná az olyan kifejezések használatát, mint joghurt (vagy túró) stílusú, sajtutánzat, tejszín ízű, laktózmentes tejhelyettesítő, sajtszerű, és minden összefüggésben megtiltaná a tejet nem tartalmazó áruknál a tej/tejtermék név használatát. Dr. Kulcsár László, az agrárkamara megyei elnöke kitért arra, tiszteletben tartják az európai fogyasztók egy szegmensének azon igényét, hogy a növényi alapú, hús- és tejmentes, illetve ezen termékek pótlására szolgáló (vegetáriánus/vegán) termékek aránya növekedjen. Azonban tisztességes és következetes marketingtevékenységet várnak el. Olyat, amely tiszteletben tartja a mezőgazdasági termelők, valamint a hús- és tejipar által végzett munkát.