Átadták a felújított Wenckheim-kastélyt Szabadkígyóson

– A történelmi örökséget láthatóvá kell tenni, be kell kapcsolni a turisztikai vérkeringésbe, meg kell őrizni és erősíteni nemzetteremtő, hagyományőrző jellegüket – fogalmazott Glázer Tamás.

A Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési (NÖF) Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója ismertette: 

a NÖF beruházásában 3,2 milliárd forintból – 1,5 milliárd hazai és 1,7 milliárd forint európai uniós forrásból – újult meg a szabadkígyósi kastély.

 Az előkészítő munkálatok 2018-ban értek véget, az építési és kiállítási kivitelezés 2019-től mostanáig zajlott. A fő cél az értékmentésen túl az volt, hogy turisztikailag is hasznosítható legyen a rezidencia, középpontba helyezve a Wenckheim család életét.

Kiemelte: egy olyan multifunkcionális turisztikai attrakció jött létre, amely a térség meghatározó vonzerejévé válhat, előmozdítva a helyi gazdaságot is. Korszerűsítették a romantikus, német reneszánsz stílusban épített kastély főépületét – a munkálatok 4 ezer négyzetmétert érintettek -, valamint a park nyolchektáros részét. A látogatók varázslatos, arisztokrata világba csöppenve, játékos formában élhetik át az építtető család hagyományait, vendégségben lehetnek Wenckheiméknél.

Herczeg Tamás országgyűlési képviselő hangsúlyozta: a Békés megyeieknek a szabadkígyósi kastély felújítása nem egy egyszerű, vasat és betont jelentő fejlesztés, hiszen a hatalmas épület mindenki szíve csücske.

 A helyiek sok mindent tudhatnak a rezidenciáról, de kérdés, hogy a szerte az országból és világból a jövőben érkezők tisztában vannak-e azzal, hogy mennyi különlegességeket rejt magában az épület.

Sorolta: 365 ablakkal, 52 szobával, 12 bejárattal és négy épületrésszel rendelkezik a kastély, a déli szárny a nőké, az északi a férfiaké volt. Anno négy év alatt épült fel, a mostani felújítás során pedig nyolcezer liter festéket használtak el, hogy ismét pompázatos legyen kívül-belül. A kupolába 172 lépcső vezet fel. A bibliotékában 9600 könyv található, de további 3500 érkezik. Négyezer fa található a parkban.

A Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram miniszteri biztosa lényegesnek ítélte, hogy ne csak megújuljanak, hanem újjászülessenek a műemlékek, hogy ne csak fizikai, hanem szellemi rehabilitáció is legyen. Virág Zsolt felelevenítette, hogy Kígyóspuszta modern kori története a 18. század elején kezdődött azzal, hogy báró Harruckern János György megkapta adományként a területet.

Gróf Wenckheim Frigyes és felesége, gróf Wenckheim Krisztina megbízásából 1875 és 1879 között megépült a korszak akkoriban legmodernebb kastélya – amelyet egy korabeli újság három szóval jellemzett: stílszerűség, kényelem, fejedelmi pompa –, anno 1,5 millió forintból. Olyan vívmányokkal szerelték fel, mint a gázfűtés és gázvilágítás, a vizet a toronyba gőzgép pumpálta fel. Légfűtéses rendszert építettek ki, így a kandallókban soha nem égett tűz. Kuriózum volt a fürdőmedence, amire ráleltek a korszerűsítés során.

A platánokkal, tölgyekkel teli területen angolkertet alakítottak ki, valamint mesterséges tavat szigettel és rávezető híddal. Állatház is létesült, ahol három csimpánz élt; a gyerekeknek babaházat építettek, ami egy tornácos parasztház volt lényegében – a mostani játszótérrel ezek elevenedtek meg. Miután a kastélyt 1945 után államosították, a mezőgazdasági szakiskola nagy gondot fordított arra, hogy minden nagyjából eredetiben maradhasson. Így, amikor elkezdték kidolgozni a helyreállítási koncepciót, reális cél volt, hogy visszaállítsák az Ybl Miklós korabeli állapotot.

Beszélt arról, hogy a Wenckheim család rendelkezett repülőgéppel, amelynek kifutópályát és hangárt is építettek. Ez is szerepelt azokon a képeken, amiket a családtól kaptak, a régi felvételek segítették a kutatások mellett a felújítást. A mostani innovatív, élményalapú kiállításon a látogatók egy-egy karakterrel azonosulhatnak, megismerhetik, milyen volt, amikor például 1893-ban Ferenc József király itt vendégeskedett, és nemcsak a főúri világ, hanem a személyzet életébe is betekintést nyerhetnek.

– Annak fényében, hogy mostanában szinte csak a háborúval összefüggő hírekkel lehet találkozni, különösen értékes a béke, a család biztonsága, az építkezés lehetősége – fogalmazott a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Gulyás Gergely emlékeztetett, 2010-ban válságban volt az ország, egyszerre kellett minden területen elvégezni a válságkezelést, majd elindítani az építkezést. Számtalan program indult a vidék megerősítéséért, ezek egyike a kastély- és várprogram, amely egyszerre kulturális és gazdasági program, és komoly támogatás a turizmus számára.

Elmondta, a nemzeti kastély- és várprogram első ütemében 60 milliárd forintból 30 műemlék – 18 kastély és 12 vár – újult meg, a romok ismét az ország büszkeségeivé váltak. Ezek nem önmagukért állnak, meghatározzák egy egész térség kulturális életét, turizmusát, sokat tesznek a környék fejlődéséért. Az, hogy a szabadkígyósi kastély megújult, egyszerre műemlékvédelem és vidékfejlesztés, egyszerre idegenforgalmi és kulturális beruházás. Hangsúlyozta: nem romokra, hanem felújított épületekre van szükség, amelyek hitelesek, méltók a múlthoz és a jelenhez.

– Ez a kastély a puszta létezésével emlékeztet minket arra, amit adott a Wenckheim család ennek az országnak. Az a család, amelynek csak Békés megyében 17 kastélya volt – folytatta a miniszter. Gulyás Gergely hozzátette, a vidéket újra benépesítő Harruckernek örökségét folytatták a Wenckheimek, az Ybl Miklós tervezte épületben pedig sokan megfordultak. Emlékeztetett: Wenckheim Krisztina arra kérte az építészt, hogy úgy tervezze meg a kastélyt, hogy semmi se legyen egyforma, de minden legyen harmonikus.

Dédszülei építtették a rezidenciát

A Wenckheim család nevében Wenckheim Frederic sokaknak mondott köszönetet a felújításért, közülük kiemelte Balogh József szabadkígyósi polgármestert, aki fáradhatatlanul dolgozott a célért. Örömmel látta, hogy ismét régi fényében tündököl a neves magyar építész, Ybl Miklós tervezte épület, amely azon kevés kastélyok egyike, amelyek túlélték a háborút. Elmondta, hogy dédszülei építtették, és hogy édesapja még itt született. Ő 1985-ben látogatott először ide, és megkönnyezte, hogy ha nem lett volna államosítás, akkor talán ő is benne lakhatott volna. Hangsúlyozta, hogy a maga korában a legmodernebb kastély volt a szabadkígyósi. Nagy vadászatoknak, mesés báloknak adott helyet, amelyek politikai, gazdasági és társadalmi döntéseket eredményeztek. Reméli, hogy ismét fontos szerepet tölthet be a rezidencia, és úgy véli, hogy azok a látogatók, akik megnézik a Vendégségben Wenckheiméknél című kiállítást, életre keltik a kastélyt.