Eljött a füvesítés ideje!

A kert olyan, mint a futball, mindenki ért hozzá. A füvesítésnél azonban érdemes szakemberhez fordulni tanácsért, mert a sikertelenség dupla költséggel, bosszúsággal és erős kritikával, vagyis a fű kipusztulásával jár. A gondozás alapvető, ami sokrétű feladat tavasztól télig, majd pedig nyáron.

Csiszér Attila, a Békéscsabán és Gyulán is üzletet működtető Csiszér-Gép Kft. ügyvezető-tulajdonosa kiemelte, megfelelő technikai eszközök nélkül az ember nem lép a fűre, jobban mondva arra a talajra, ahol majd nő a fű. 

Mielőtt azonban még egyből ásót, kapát ragadnánk, megéri szólni arról, hogy a gyeptelepítés igazából beruházási tervvel kezdődik. 

És ha ez megvalósul, hosszú éveken át élvezhetjük a kellemes, szép környezetet.

Célszerű úgy elindulni – ha a környékünkön látunk egy már beállt, feltűnően mutatós pázsitot –, hogy megkérdezzük a tulajdonost a siker titkáról. Így alakultak ki a kertbarátságok, így tanulunk egymástól. A füvesítendő területet szakszerűen kell előkészíteni, idegen anyagoktól, évelő gyomoktól mentesíteni, mechanikai és vegyszeres módon. Utóbbit, ha lehet, hanyagoljuk.

Hankó János, a békéscsabai Stark Adolf Kertbarát Kör elnöke hangsúlyozta, a tápanyagfeltöltést szerves trágyával, komposzttal és kiegészítő műtrágyával érhetjük el. 

A kijuttatott anyagok talajba dolgozása ásással, szántással, rotációs kapával oldható meg. A magágy felszíne feltétlenül aprómorzsás legyen, a terület pedig sima. Ezt simahengerrel kell tömöríteni, és ezután következik a magvetés. Kerti méretben kisgéppel és kézi szórással (némi gyakorlat szükséges hozzá) gyors és haladós munka. A kézi vetésnél gereblyével 1–2 cm mélységre aprólékosan „beverjük” a magot a talajba, és újból lehengereljük (tömörítjük) a talajt. Géppel végzett vetés után csak hengerelni kell. Ezt addig lehet végezni, míg a lábnyomunk láthatatlan lesz. A magok kelési esélye a tömörítéssel fokozható.

Kérdés, hogy ezután az időjárásra vagy a technikára bízzuk-e a pázsit jövőjét?

A tavaszi szélsőséges és szeszélyes időjárásra hagyatkozni elég kockázatos. Mivel a gyepesített terület ápolási feladatai között elengedhetetlen az öntözés, így már vetés előtt el kell dönteni, milyen öntözési módot alkalmazunk. A beépített kézi kapcsolásútól az automata – akár talajba rejtett – rendszereken át a különböző szórófejes és csöpögtető rendszerekig mindegyik rendelkezésre áll, csak pénztárcafüggő.

Csiszér Attila is megerősítette, hogy a vetés után – főleg tavasszal –, egyenletes minőségű gyepfelület csak rendszeres öntözéssel valósítható meg.

 Ezek a munkák a kezdetet jelentik, a gondozás, ápolás, karbantartás még sokszor visszatérő, ismétlődő feladat.

– Aki viszont tudja, látja maga előtt a jövőt, amit a pázsit látványa és használata eredményez, az szívesen tüsténkedik, fésüli, simogatja, kapargatja kertjének zöld felületét – ecsetelte a szakember. – A testmozgás, a jó levegőn eltöltött idő, a füvön való mezítlábas séta varázsa pénzben nem kifejezhető, valódi életérzés.

Mielőtt azt hinnénk, hogy a pázsit csak a szórakozásról szól, a fűnyírás célja, hogy látványt és fazont adjon egyenletességével, frissességével, jólápoltság-érzésével a néző, gyönyörködő számára.

– A  zöld gyep csodálatos megújulásra képes – emelte ki Hankó János. –  Avartűz, tartós vízelöntés, taposás, kiszáradás, legeltetés után is regenerálódik. Céltudatos, szakszerű beavatkozással a bajok és az elkövetett hibák helyrehozhatók. Az új pázsit első nyírása kíméletes kell, hogy legyen. Jól élezett eszközzel jó vágásfelület, majd hengerezés és öntözés után megállapítható: a telepítés sikeres, a terület beállt. Később elvárható, hogy a természetes gyepszőnyeg olyan legyen, mint a textil perzsaszőnyeg.

Csiszér Attila szólt arról, a szakmai fogások közé tartozik, hogy a fűnyírás erősen befolyásolja az állomány, a pázsit tömörségét. Éppen ezért minden második fűnyírás alkalmával érdemes fűgyűjtő nélkül csak rávágni a füvet a felszínre, és 1-2 nap múlva a felületen fennmaradó szálas maradványokat lefésülni.

Ennek háromféle haszna van. Kevesebb zöldanyaggal lesz dolgunk, az apróra zúzott fűszálak a talajra hullanak, beárnyékolják azt, csökken a kiszáradás mértéke, a komposztálódó, bomló szerves anyag tápanyag-visszapótló, humuszképző, vízmegtartó. Tápanyag-visszapótlás tenyészidőben: leghatékonyabb az öntözővízzel együtt kijuttatott nitrogénműtrágya, évi háromszor, alkalmanként 1-2 dkg/négyzetméter mennyiségben. Mire megjön a tél, az esetleges állományhiány miatt szükséges pótlás is elvégezhető, és jól beállt füvet érhetünk el. Az utolsó fűnyírás időpontja igencsak időjárásfüggő, lehet, hogy még egyszer nyírni kell a tervezetten felül is, mostanában még télen is növekszik a fű.

A szépülő kultúrkörnyezet tette vonzóvá a vidéket

Békés megye egyik leggondozottabb, legszebb farmját Medovarszki András békéscsabai mezőgazdasági vállalkozó hozta létre.

– A 19. századi gazdák igyekeztek vonzóvá tenni lakókörnyezetüket, hogy ott családjuk és barátaik, ismerőseik jól érezzék magukat – mondta. – Ez a generációkon át folyamatosan szépülő kultúrkörnyezet tette vonzóvá a vidéket, és a vidéki élettel járó munkát. A környezet ápolása, gondozása akkor és most is költséggel jár, de hasznosságát nem lehet pénzben mérni. Amikor a farmot terveztem, igyekeztem a beton és az élettér arányát az utóbbi javára formálni, pedig a fenntartása többe kerül a szilárd burkolatnál. Mai viszonylatban az emberi erőt kisgépek segítik, motoros kaszák, fűnyíró kistraktorok, elektromos fűnyíró berendezések teszik széppé, üdévé a farm zöldfelületét.

És hogy Medovarszki András milyen magasabb műszaki színvonalú kisgépekre váltaná fel a parkgondozásban alkalmazott eszközeit? Elmondta, marad a jó szervizháttérrel bíró, bevált és megbízható, általa is kipróbált márkáknál, ezeknek a fejlesztett változatai jönnek számításba.

Kellemes időtöltés a fövenyen

Fűre lépni tilos! Sok helyen hirdette tábla. Manapság az egyik legkellemesebb időtöltésnek számít, amikor például egy városi park fövenyén, leterített pléden napoznak, olvasnak, pihennek a lakótelepeken élők. Mindez a közérzetüket is javítja. A reggeli, harmatos füvön tett mezítlábas séta is csodákra képes, felfrissít, majd megnyugtat, jó étvágyat, kellemes hangulatot kölcsönöz.

Szép fű és kutya együtt? Lehetséges!

Kutya és kert. Korunk nagy kérdése, melyiket szeretjük jobban. Mindkettőt, de okosan. Amikor otthon vagyunk, és a kutyával foglalkozunk – mert vele is kell foglalkozni – a kutya legyen velünk a kertben, a füvön. Ő is ugyanolyan jól érzi itt magát, mint mi, főleg ha még tanítja is őt a gazdája. Például, hogy ne lépjen oda, ahova nem alkarjuk, ne kaparja a virágágyást. Amikor a „foglalkozás” véget ér, a kutyának a kényelmes kennelben a helye. Megtanulja, megszokja. Szokásrend kialakítása céljára alkalmas egy jelzett sarok, vagy műtárgy, ezáltal pázsitkímélő magatartás alakul ki a kutyánál.

Fájdalmas látvány, amikor a száraz nyárban a jól öntözött füves oázisba megérkezik 1-2 vakond. Megoldás lehet a gyeptelepítéskor technikai vakondakadály beépítése a kerítés mentén függőlegesen a talajba. Költséges és a repülő vakond ellen nem véd, amit esetleg a szomszéd átdob a kerítés fölött, persze, ne legyünk rosszmájúak. Ajánlott a terület körbeültetése kétméterenként „vakondriasztó növénnyel”. A sörös doboz talajba ültetésétől az ultrahangos készüléken át a petróleumos csutkáig minden kipróbálható, de ne felejtsük el, hogy a vakond védett állat.