Termálvízből kinyert hő ad majd meleget Békéscsabán

A rendszer egy termelő és két visszasajtoló kútból fog állni, amelyeket vezetékek kötnek össze, ennek érdekében fúrtak korábban a Nádas soron, valamint a Gyulai úton, a városi sportcsarnok szomszédságában. A termálvízből a hőt a városi sportcsarnok melletti, úgynevezett donga épületben vonnák ki. A kinyert hő innen külön vezetékeken jut el az önkormányzati épületekhez – például a városi sportcsarnokhoz, a vívócsarnokhoz, az atlétikai centrumhoz, az Előre székházhoz, a gyermekélelmezési intézményhez, a CsabaParkhoz –, a lehűtött víz pedig a két visszasajtoló kúton keresztül kerül majd vissza a vízadó rétegbe, biztosítva a fenntarthatóságot.

Egy térképen mutatta meg a kivitelező Mecsekérc Zrt. projektvezetője, hogy a beruházás Békéscsaba mely területeit érinti. Takács István elmondta, a termelő kút a Nádas sorra került, a két visszasajtoló pedig – a hőközponttal együtt – a Gyulai útra, a városi sportcsarnok szomszédságába.

Jelezte, hogy a kivitelezési szerződés tavaly májusban lépett hatályba, ezt követően, tehát nagyjából egy éve kezdhették meg a munkálatokat. A Nádas soron indítottak, ahol úgy készítették elő a terepet, hogy az alkalmas legyen 260 tonnányi súly megtartására, egy 40 méter magas fúrótorony üzembe helyezésére. Három hónapon át, éjjel-nappal folyt a munka, így jutottak el 2450 méter mélyre. Hogy mérsékelhessék a munkával járó problémákat, konténerekből hanggátló falat építettek. Elmondta: bár a termelőhöz hasonlóan a két visszasajtoló kút talpmélysége is 2450-2450 méter, azokat némileg máshogy alakították ki, figyelembe véve, hogy melyik réteg nyeli leginkább a vizet a visszasajtolásnál.

A projektvezető kiemelte: a hőközpont lesz a rendszer lelke, amely a két visszasajtoló kút mellett, az úgynevezett donga épületben kap helyet, annak megerősítik a szerkezetét. A munka hamarosan itt is rajtolhat. 

Itt választanák majd le a hőt, és innen indul a fűtőkör a 16 alhőközpont felé, az önkormányzati épületekhez. Ezzel a mondhatni ingyenes hővel biztosítanák a meleg vizet és a fűtést, rásegítve az intézményeknél most is meglévő rendszerre.

A beruházás jelenlegi állásáról Takács István megosztotta: mind a termelő, mind a két visszasajtoló kútnál folynak a vizsgálatok, hogy megállapítsák azok hozamát, a víz várható hőmérsékletét. Érdekességként elmondta, a termelő kút talpánál 125,6 fokot mértek. Hozzátette: összességében 7668 méternyi vezeték kerül a föld alá – ezek előre szigeteltek, illetve az összehegesztésnél is kapnak szigetelést. A 7668 méter úgy jön ki, hogy egyrészt a termelő és a két visszasajtoló kutat 1262 méternyi geotermikus vezetékkel kötik össze; másrészt a városi épületekhez 3203 méternyi vezeték megy, majd jön is vissza a hőközponttól – most ezeket fektetik, a munka több mint felén túl vannak.

Összetett beruházás valósul meg

Nagy Ferenc alpolgármester kiemelte, közismert, hogy Békéscsaba alatt értékes termálkincs található, amely nemcsak strandolásra alkalmas, hanem másként is hasznosítható. Ezért akkor, amikor a Modern Városok Program keretében kidolgozták a komplex, összetett energetikai programot, a geotermikus hő hasznosítását is megcélozták. Bízik benne, hogy az intézmények üzemeltetésében megtakarítást eredményez a fejlesztés, amely a fenntarthatóság, a környezettudatosság szempontjából is fontos.

Herczeg Tamás országgyűlési képviselő elmondta, a Modern Városok Program keretében zajló beruházásokkal választ adnak a társadalmi igényekre. 

Az energetikai projekt komplex, hiszen magába foglalta a közvilágítás korszerűsítését, valamint az elektromos autóbuszok beszerzését is. A geotermikus hő hasznosítását célzó fejlesztés egy éve indult és egy év múlva érhet véget, úgy véli, a befejezését követően takarékosabban lehet majd fenntartani számos önkormányzati tulajdonban lévő épületet.