A legtöbb gólya már visszatért Békés megyébe

A tavasz beköszöntével egyre több gólya tért vissza Afrikából Magyarországra, így Békés megyébe is az elmúlt hetekben. 

A részletekről Boldog Gusztávot, természetvédelmi szakembert kérdeztük, aki elmondta, hogy a gólyák szakaszosan érkeznek vissza, attól függően, hogy a telelő helyük és a Kárpát-medence, Békés megye között milyen időjárási viszonyok vannak. 

– Voltak viszonylag korán érkező egyedek, ők már régebben a tojásra ültek. A legkésőbb visszajött gólyák is már zömében kotlanak, de azért még vannak üres fészkek, olyan 80 százalékosan vannak feltöltve itt Békés megyében. Azt azonban nem lehet tudni, hogy érkeznek- e még példányok vagy sem.

Több oka is lehet annak, hogy kevesebb példány jön vissza, mint amennyi elment. 

– Az elvonuló madaraknak a zöme fióka, akiknek többsége akár 2-3 éves koráig is Afrikában marad, amíg el nem éri az ivarérettségét és csak utána jönnek vissza. Ez elég hosszú idő egy madár életében és nem feltétlenül mihozzánk térnek vissza – részletezte a szakember.

Az afrikai és a vonulási területeken is akadhatnak olyan problémák, ami esetleg az állomány csökkenését jelentheti.

– Nekiindulnak a hosszú útnak, aztán megtorpannak mondjuk Dél-Európában vagy a Kis-ázsiai területeken. Így akik idén nem jöttek vissza, azok talán majd jövőre fognak. Az időjárás tehát nagyban befolyásolja a vonulásukat.

Az elmúlt időszakban mutatkozó változékony időjárás nem csak a vonulásukat, hanem a szaporultakban is nagy szerepet játszik – állítja a szakember.

– A fehér gólya egy nagyon rugalmas faj: strapabíró, erőteljes. Az viszont az tény, hogy az aszályos időjárás a szaporulatot befolyásolhatja. A gólyák akár 4-6 tojást is lerakhatnak, azonban hogy ezek közül hány fiókát nevel fel, az már függ attól, hogy a nevelkedésük során mi a táplálékbázis. Az aszály a vizes élőhelyeknek a kétéltű felhozatalát érintheti. Tehát a békák, gőték állománya az eléggé gyér. A másik fő tápláléka a mezei pocok, eléggé sokat fog ebből. Továbbá meg lehet említeni a rovarokat is eledelükként. Azonban a pockot és a rovarokat vegyszerekkel mérgezik, ezáltal kevesebb táplék lelhető fel számukra a természetben. Azt, hogy ez mennyiben veti vissza a fiókák létszámát, hogy hány fog kirepülni majd a fészekből, azt majd az év hátralévő részében figyelhető meg – részletezte Boldog Gusztáv.

Videó: Horváth Brigitta

Nem szabad háziasítani őket

– A gólya városias madár lett, tehát az ember közelében lakik, egyre inkább igényli ezt. A nagy nyüzsgés sem zavarja. Ezért fordulhat elő, hogy a belvárosban, forgalmas utak mentén is fészket rak, fiókát nevel. Ezek az egyedek pedig tulajdonképpen néhány méterre nevelkednek az embertől. Sokszor eléggé bizalmasan viselkednek, nem félnek tőlünk – tette hozzá Boldog Gusztáv.

Fontos, hogyha olyan madárfiókákat találunk, akik már repülni készülnek, de véletlenül a fészek mellé érkeznek és a földön sétálgatnak, azokat békén kell hagyni lehetőség szerint. A szülők a közelben vannak és ott is nevelik őket majd tovább.

– Persze nem feltétlenül szerencsés, ha Békéscsaba egyik forgalmas részén, a Bartók Béla útján sétálgat a gólya. Nem kell őket feltétlenül begyűjteni, ne édesgessük magunkhoz, nem kell őket etetgetni, pátyolgatni, ez a szülőknek a dolga. Legyünk azzal tisztában, hogy belvárosi madárként vannak jelen Békéscsaba életében, azonban ezek azért még vad madarak, bízzuk őket a természetnek a rendjére, mert a szülők előbb utóbb majd el fogják őket vezetgetni.

Tehát, ha látunk ilyen madarat, akkor nem kell feltétlenül megmenteni, mert ezzel csak többet ártunk nekik.