Barackfára váltottak Békés megyében

Labos János újkígyósi kertész-őstermelő elmondta, most nevelik azokat az oltványokat, melyeket majd októberben ültethetnek ki a vásárlók. 

– Egyértelműen megnőtt a gyümölcsfák iránti igény a megyében – ecsetelte Labos János. – A koronavírus-járvány időszakában sokan a házukba bezárva éltek, és így a kiskerti elfoglaltság előtérbe került. Jelenleg a kajszi viszi a prímet a megyében, megelőzve a szilvát, ami még második, de egyre jobban megközelíti a meggy és az őszibarack. Tavaly a kajszi jó része elfagyott, és ezután inkább későbben virágzó fajtákat keresnek az emberek. Az almaoltványok iránt a kereslet némi visszaesés után ismét megnőtt, ehhez biztosan hozzájárult az is, hogy nagyon felment az alma ára. A cseresznye, körte, birsalma népszerűsége nagyjából változatlan. Mindig olyan fajtákat ajánlunk, melyeknél a termésnek jó az ízvilága, beltartalma, ellenálló a kórokozókkal, kártevőkkel szemben, jól eltartható­. 

A szakember hangsúlyozta, a nemesítések külföldön már abba az irányba mentek el, hogy a gyümölcs bírja az utaztatást, sokáig pulton tartható és a szemnek tetszetős legyen. Ez viszont lényegében iparszerű előállítással párosul. 

– A túlzott növényvédelemmel, kemikáliákkal szemben jómagam sok magyar, ezen belül Békés megyei kertésszel együtt vallom, hogy környezetbarát, környezetkímélő technológiákkal termeszthetők az igazán finom, egészséges gyümölcsök. Aki pedig magának, a családjának állítja elő, pontosan tudja, milyen talajviszonyok, növényvédelem mellett termett meg a saját keze munkája által. A bőtermő, kevés vegyszert igénylő fajták a legnépszerűbbek. Akiknek jelenleg korán termő gyümölcsfái vannak, azok jellemzően később érő fajtát keresnek, és igaz ez fordítva is. Arra törekszenek, hogy amikortól és ameddig csak lehet, legyen gyümölcs a kertben. Vannak, akik a már kiöregedett, nem termő gyümölcsfáikat váltják fel új csemetékkel. Többen nyugdíjasként, immáron jobban ráérve kertészkednek. 

Pusztai József, a Csorvási Gyümölcs Kft. tulajdonosa elmondta, szilvát, meggyet, cseresznyét termesztenek területükön. Jó állapotban vannak a fák, a fagy okozott némi kárt, de nem tizedelte meg a várható termést. 

– A gyümölcsöknél 2002–2003 körül volt egy nagyobb ültetvénytelepítési támogatás. A megyében is sok helyen cseréltek le ennek keretében gyümölcsfákat – hangsúlyozta a szakember. – Mostanában telt el az a 20 esztendő, amikorra megérett az állomány az újabb cserére, mert a régi fák termőképessége visszaesett. 

Az egészséges táplálkozásban is nagy szerepük van a gyümölcsöknek. Prohászka Béla, a Magyar Nemzeti Értékek és Hungarikumok Szövetségének alelnöke kiemelte, egyre többen térnek vissza az ősi szokásokhoz, és a nehéz húsokon köretként gyümölcsökkel könnyítenek. Több helyen is népszerűsítik, hogy naponta fogyasszunk gyümölcsöt, lehetőleg szezonálist és biztos helyről származót. 

Sokaknál nem munka, hanem hobbi a kertészkedés

Kozsuch Kornél, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei alelnöke elmondta, a magyar gyümölcsök biztonságosabbak, mert nyomon követhetőbb, átláthatóbb az eredetük. Lehet, hogy egy-egy külföldi áru mutatósabb, de megkóstolva rájön a vásárló, hogy a magyarnak, ezen belül a Békés megyeinek sokkal jobb az íze. Megyénkben a jó talaj, a kiváló klíma, a napsütéses órák száma egyaránt kedvez a gyümölcstermesztésnek. Amit pedig valaki saját maga termel meg, azt százszázalékosan ismeri, vagyis tudja, mit eszik. Az sem mellékes, hogy ez esik a legjobban, mert benne van az ember saját munkája, erőfeszítése. Sokaknál ez nem is munka, hanem kikapcsolódás, hobbi.