Békés megyei írók, költők friss könyveit mutatták be Békéscsabán

A Bárka legújabb számáról dr. Elek Tibor főszerkesztő elmondta, hogy abban ezúttal is a kortárs egyetemes magyar irodalom jeles formátumainak szerzeményei kaptak helyet, többek között Csillag Tamástól, Banner Zoltántól vagy Dávid Pétertől – ezekből fel is olvastak. Farkas Wellmann Éva főszerkesztő-helyettes pedig úgy értékelt, hogy kiemelkedő szám született, benne különleges művekkel, amelyek közül kiemelte a kezdő verset, Nádasdy Ádámtól a Túl napfényes címűt; valamint Gyarmati Gabriella Perlrott Csaba Vilmossal kapcsolatos írását.

Banner Zoltán a Trianon 100, 101, 102, 103... című versével kapcsolatban elmondta: a költemény titok, nem szabad magyarázni, ám a metaforák használata miatt most mégis kivételt tett. Beszélt Szatmárnémetiről és a hegyről – ahol a nagyapjának volt szőlőültetvénye –, a tetőről, az aljról. Hangsúlyozta: sok mindent lehet pótolni, de ezt nem, tőle ezt vette el Trianon. Bár a szőlőt nem adták el, végül a kommunisták államosították.

Kiss Ottótól három mese is helyet kapott a Bárka idei harmadik számában. Elmondta, hogy összefüggő mesékről van szó, amelyek a tervei szerint egyszer majd egy gyermekeknek szóló könyvben kapnak helyet. Az egyikből fel is olvasott, Medvebocs, Macisaci és Medvepapa szerepelt benne, akik gyümölcsöt gyűjtöttek az erdőben.

Bemutatták Kisvárdai (Andó) István: Nem én írtam a verset – A vers írt engem című könyvét, amelyben versek, novellák és esszék egyaránt helyet kaptak. Elhangzott: az önértés, a létértés és a világféltés jellemzi a szövegeket. Sőt, a szerző arra is választ adott a kötet elején, hogy ki és miért ír.

Szilágyi András a Képidő – Időkép című könyvében képzőművészeti tanulmányok olvashatók, többek között Baji Miklós Zoltán, Gubis Mihály, Fajó János, Bohus Zoltán, Mengyán András, Gnandt János vagy Szeverényi Mihály munkásságával kapcsolatban. A szerző szerint megváltozott a minőségi kultúra, a képzőművészet helye és szerepe, nem a művek vezetik a szellemi folyamatokat. Példaként említette Perlrott Csaba Vilmost, akiről több tanulmányt írt, és aki szerinte máig nem került a megérdemelt helyére, még szülővárosában, Békéscsabán sem.

Kőszegi Barta Kálmán Kettévágott csönd című kötetében haikuk kaptak helyet. Elmondta, hogy szereti a rövid megfogalmazásokat mind prózában, mind versekben, ezért közel áll hozzá a japán műfaj, mint ahogy a japán kultúrát is kedveli a hagyománytisztelete miatt. Egy másik könyvében pedig egy fővárosi művész képei által ihletett szerzeményei szerepelnek – de volt olyan, hogy a művéhez keresett megfelelő képet az alkotótól –, sokszor klasszikus témákat dolgozott fel.

Kiss Ottó az elmúlt időszakban főleg gyermekeknek szóló versekkel, valamint mesékkel jelentkezett, húsz éve jelent meg az eddig egyetlen novelláskötete. Most jött ki azonban A Kék Oroszlán bezár című kötete, amelyben a legszebb novellái olvashatók: a fele már korábban megjelent – ugyanakkor most azokat is átdolgozta –, fele pedig vadonatúj.

Díjazták a kilencvenéves Banner Zoltánt

Banner Zoltán érdemelte ki a Körösök Gyöngye-díjat. Hamarosan betölti a kilencvenedik életévét, ennek apropóján ebben az évben minden Bárka-számban megjelennek tőle írások. Sőt, a Gyulai Várszínházban is fellép hamarosan saját, Petőfi a hídon című előadói estjével, amely először ötven éve hangzott el. Az elmúlt tíz év terméseiből pedig rövidesen megjelenik egy verseskötete. Elmondta: az ember és a Földön túli lét viszonya foglalkoztatja, de írásaiban megjelenik a közösség iránti aggodalom is.