Dr. Takács Árpád megyei főispán: ,,Itt adnék jövőt a gyermekemnek”

– Egy interjújában úgy fogalmazott, hogy katasztrófavédelmi szakemberként eltöltött éveiből az emberek tekintete maradt meg leginkább Önben. A kormányhivatal vezetőjeként is van arra lehetősége, hogy lássa a pillantásokat?
– Mindenképpen van, és kell is, hogy legyen. Az egyik nagy előnye ennek a munkakörnek, hogy rengeteg visszajelzés érkezik polgármesterektől, települési vezetőktől és olyan emberektől is, akik nem viselnek tisztséget. Nagyon sok a pozitív vélemény, de időnként persze kapok hideget-meleget is, ami egyébként természetes. S ha másként ugyan, mint a katasztrófavédelmi igazgatóság munkatársaként, majd vezetőjeként, de ugyanúgy látom és keresem az emberek tekintetét egy-egy rendezvényen, egy-egy falu- vagy városnapon, ünnepségen, vagy például közfoglalkoztatási rendezvényeken. Látom és érzem, hogy büszkék arra, amit elértek, hiszen az elmúlt évtizedben a kis települések megtanultak újra élni, szinte a semmiből teremteni. Azért csak szinte, mert valójában őseik erejéből és hitéből építkeztek, építkeznek, és ezeken az alapokon olyan új dolgokat hoztak létre, amivel a városok és községek hosszú távú jövőjét is képesek biztosítani.

– Bár korábban is lehetett hallani, de talán az Ön retorikájában jelenik meg legerőteljesebben az egységes, összefogásra építő „Békés megye” gondolata. Miért tartja ezt fontosnak?
– Bár térségünk történelme jóval régebbre nyúlik vissza, de a Békés megye újratelepítése óta eltelt mintegy háromszáz év jelenti napjaink szempontjából a talán legfontosabb időszakot. Országos összehasonlításban is kicsit egyedülálló módon itt hat nemzetiség él együtt. Az elmúlt három évszázad pedig bizonyította, hogy ez a megye kitartó, képes együtt élni, együtt dolgozni. Békés megye egységességét azért is tartom fontosnak, mert egy közösség csak akkor tud fejlődni, ha összetart és összefog. Legfőbb célunk, hogy ezt a megyét éppen a megmaradásunk érdekében egy irányba tudjuk vinni. Ehhez szükség van a települési polgármesterek közösségépítő erejére, az országgyűlési képviselőkre és természetesen a kormányhivatalra, mint társadalomszervező funkcióval rendelkező szervezetre. 

– Gazdaságilag mindez kiegyenlítheti környező térségek, környező nagyvárosok meglévő előnyeit?
– Itt, az egykori Trianon előtti Magyarország közepén, egyben a mostani határ mentén Békés megye sajátosságai azt mutatják, hogy nem versenyeznünk kell más megyékkel. Békés megyét csak Békés megyéhez érdemes hasonlítani. A legjobb út, ha elsősorban magunkkal foglalkozunk, hiszen eltérő problémáink vannak, eltérő gazdasági szerkezettel rendelkezünk, más a vállalkozások struktúrája, és másként reagálunk a világ dolgaira, mint akár a közeli, akár a távolabbi térségek. El kell ugyanakkor hinnünk, hogy Békésben jó élni, hogy a megye természeti kincsekben és kulturális hagyományokban gazdag, a hat nemzetiség értékeinek összeadódása pedig megalapozhatja a jövőnket.

A kormányhivatal a fiatalok helyben maradása érdekében összefogott a Gál Ferenc Egyetemmel, a Magyar Élet és Agrártudományi Egyetemmel, és hamarosan hasonló együttműködési megállapodást kötünk a Szegedi Tudományegyetemmel is, hogy esélyt adjunk, hiszen a tudás, a kiművelt emberfők jelentik a jövőt. A kiművelt emberfők közé ugyanakkor nem feltétlenül csak azok tartoznak, akik a felsőoktatásban tanulnak, hiszen egyre fontosabbak a jó és tájékozott, a változásokra reagálni képes szakemberek.

– Számos innováció fűződik a Békés Megyei Kormányhivatal nevéhez. Miért tartja fontosnak a folyamatos újítást, hogy ne mindig csak a megszokott utakat járják?
– A pun hadvezér, Hannibal Barcas azt mondta, hogy vagy találunk utat, vagy építünk egyet. Egyik sem egyszerű feladat. Mi a meglévő lehetőségeinkre építve igyekszünk a legszélesebb társadalmi bázist megteremteni, mert ez az alapja a kormányhivatal működésének. Ezért kötünk együttműködési megállapodásokat a szakmai kamarákkal, az érdekszövetségekkel, a felsőoktatási intézményekkel, az oktatási intézményekkel, illetve az önkormányzatokra és a civil szervezetekre is kiemelt partnerként tekintünk. 

Az újítások közül három-négy olyan dolgot emelnék ki, amelyben komoly előrelépést értünk el az elmúlt években. Ezek egyike az egységes jogalkalmazás, amely átlátható, és ugyanolyan döntési mechanizmus alapján működik Szeghalomtól Tótkomlósig a megye minden helyén.

Ugyancsak fontos, hogy a vállalkozások szintén ismerjék a hatóság nyelvét és lehetőségeit, illetve olykor a korlátait is. Úgy gondolom, hogy egy főispán akkor fogja fel helyesen a szerepét, ha a gazdaság, a politika és a szakma között egyensúlyt képes teremteni. Ezen törekvések jegyében számtalan kiemelt beruházást vittünk végig új szemlélettel, mint integrált hatóság. Elég csak a Mezőhegyesi Ménesbirtok, az M44-es gyorsforgalmi, a Lőkösháza–Békéscsaba–Budapest vasútvonal vagy a Wenckheim-kastély fejlesztésére gondolni. 

Utóbbinak is köszönhetően 20 százalékkal mérséklődött a munkahelyi balesetek száma Békés megyében, az elmúlt négy évben. Öt év alatt a közfoglalkoztatottak száma 16 ezerről hatezerre csökkent. Nagyon büszke vagyok a munkatársaimra, akikkel közösen megteremtettük a kormányhivatal egyenszilárdságát, megteremtettük annak a képességét, hogy veszélyhelyzeti üzemmódban tudjunk működni. Így a Covid-helyzetben a védelmi igazgatás rendszere úgy tudott teljesíteni, hogy összefogta a rendvédelmi szerveket, a honvédséget, az önkormányzatokat, az egészségügyi dolgozókat, a háziorvosokat, és létrejött egy széles körű együttműködési háló. Emellett létrehoztuk az országosan egyedülálló közfoglalkoztatási értéktárat és a kormányhivatal tudományos tanácsát.

– Egy közelmúltbeli fórumon arról beszéltek, hogy már most azon dolgoznak, hogy a munkaerőpiac öt-hat év múlva esedékes igényeit miként biztosítsák. Van erre recept?
– A kormányhivatal ezt saját maga, öncélúan nem találhatja ki. Ezért valósítottunk meg egy olyan programot, amelyben mintegy száz Békés megyei munkáltatót, kis-, közép- és nagyvállalkozásokat szólítottunk meg. Kérdőív kitöltésével, majd a pályaorientációs kerekasztal keretében feldolgoztuk a visszajelzéseket arról, hogy mire lesz szükségük. Itt van a digitalizáció, itt a 4. ipari forradalom, és nem szerettünk volna abba a hibába esni, hogy kizárólag a jelen munkaerőhiányát kezeljük, és arra képezünk embereket. A vállalkozásoknak van jövőképük, és a közigazgatásnak is rendelkeznie kell jövőképpel. A cégek már tudják, hogy középtávon, a következő öt-hat évben mit szeretnének elérni, és közben persze változik körülöttünk a világ, új technológiák, új rendszerek jönnek.

Békés megye 16 kormányablaka közül tizenkettőben már üzemel az új, mesterséges intelligenciával támogatott, érintőképernyős önkiszolgáló ügyintézési pont, az úgynevezett MIA (Mesterséges Intelligencia Asszisztens) Pont.

3D-s nyomtatási szakemberekre vagy úgynevezett vertikális kertészeti szakemberekre például egyaránt nagy szükség lesz. Ezek a képzések a szakképzési centrumok segítségével el is fognak hamarosan indulni. Megkezdte a termelést az Airbus Gyulán, amely Békés megye iparát nagyon komoly mértékben meghatározza, és olyan technológiákkal dolgozik, amely korábban nem volt megtalálható a megyében.

– A kibontakozó energia- és annak hatására esetlegesen fellépő gazdasági válság kérdéseire milyen válaszok születhetnek?
– A kormányhivatalra ebben egyszerű, mégis nagyon nehéz szerep hárulhat. Természetesen a kormány által meghozott döntéseket kell majd végrehajtanunk. Ma a világban valóban energiaválság érzékelhető, amelyből következhet egy gazdasági válság, s a kormányhivatal akkor igazán erős, ha felkészül arra, hogy az embereket az Európában egyedülálló családtámogatási rendszeren keresztül, illetve a kabinet által meghatározott munkahelyvédelmi akciótervekkel segítse, és közben támogassa a kis- és középvállalkozásokat. 

– Válságálló közigazgatásra van szükség?
– Meg kell fogalmazni a jövő közigazgatásának lehetőségeit és feltételeit. Amikor a kormányhivatalok mintegy tíz évvel ezelőtt megalakultak, akkor tisztán hatósági szerepkört láttak el egységes jogalkalmazással, integrált hatóságként. A legfőbb cél olyan professzionális közigazgatás kialakítása volt, amelynek középpontjában az ember áll. Ezért is jött létre Békés megyében tizenhat kormányablak, és reméljük, hogy jövőre azok száma eléri a tizennyolcat. Ezért indítottuk el a kormányablakbuszt, és ezért vagyunk ott szinte minden településen. Végtelenül fontosnak tartjuk, hogy elérhető legyen a kormányhivatal, elérhetőek legyenek a szolgáltatásaink. 

Öt évvel ezelőtt megfogalmaztuk, hogy ezen kívül szükség van arra, hogy reagálóképes hatóság legyünk, amely, ha szükséges, gyorsan tud lépni. Megfogalmaztuk, hogy a közigazgatás legyen nyitott, és ezt megtettük fizikai valóságában is, hiszen nyitott napok vannak az agrár-, vidékfejlesztési főosztályon, nyitott napok a környezetvédelmi főosztályunkon. 

Közben pedig néhány hét alatt megváltozott körülöttünk a világ, ami azt követeli meg tőlünk, amit Orbán Viktor miniszterelnök is megfogalmazott, hogy válságálló közigazgatásunk legyen. Az elmúlt két évben ebben és a válságkezelésben is gyakorlatot szereztünk. Ehhez képesnek kellett és kell arra lennünk, hogy a védelmi igazgatás rendszerét veszélyhelyzeti üzemmódba tudjuk kapcsolni, hogy gondoskodni tudjunk az erőforrás-átcsoportosításról. A Covid alatt 570 munkatársunkat vezényeltük át kontaktkutatásra, logisztikai feladatokra, védőeszközök átcsoportosítására, oltóanyag szállítására, szociális intézményekbe és oltópontokra. Mindannyian tették a dolgukat, és közben működtették a közigazgatás alapszolgáltatásait. 

– Többször is említette a beszélgetésünkben az embereket, akikről nagyon gyakran országépítőként beszél. Mire és kikre gondol pontosan?
– Gyakorlatilag mindenkire, azokra az emberekre, akik nap mint nap névtelenül, csendben teszik a dolgukat, miközben hatalmas munkával építik a saját településeiket. A vidéki emberek értéket teremtenek, és máshonnan nézve mi mindannyian vidéki emberek vagyunk, nekünk mégis ez itt a világ közepe. Itt élnek a felmenőink, a barátaink, a rokonaink, itt szeretnénk jövőt adni a gyermekeinknek. Talán mind közül ez a legfontosabb, ez adja az erőt, s így lesznek az emberekből kis országépítők. Ezért védjük hagyományainkat, kultúránkat, saját apró kis várainkat, ezért is vagyunk vármegye.