Mit ér egy könyv titkok nélkül? - teszi fel a kérdést a négyszeresen Az év jogász írójának választott Bátyi Zoltán

A Szegeden élő Bátyi Zoltán neve nem ismeretlen a Békésben lakó, olvasni szeretők számára, hiszen számos írását publikálta a Körösök vidékén megjelenő újságokban. Nagyon sokan emlékezhetnek a Marinko című dokumentumregényére is, amelyben a délvidéki halálosztó történetét dolgozta fel, külön fejezetet szentelve Magda Marinko orosházi gyilkosságának.

Azt már inkább a szerkesztőségekben dolgozók tudják, hogy Bátyi Zoltán 2003 és 2020 között, amikor több mint százötven gyilkossal sodorta össze a sors, pontosabban a munkaköri kötelesség, szinte napi rendszerességgel látta el bírósági anyagokkal az újságokat. A Szegedi Ítélőtábla sajtótitkárként eltöltött évek alatt a Dél-Alföld négy megyéjében, Békésben, Bács-Kiskunban, Csongrádban és Jász-Nagykun-Szolnokban történt súlyos bűncselekményeknek a hátterét is megvilágította. A tárgyalásokon megszületett döntésekről küldte el a tényekhez szigorúan ragaszkodó sajtóanyagát.

– Az aktív hivatali munkát befejezve két és fél éve köszöntem el a táblabíróságtól, de ahogy mondani szoktam: az írásból nem lehet nyugdíjba vonulni. Aki újságot, netán könyveket írt évtizedeken át, az addig pötyög a számítógépen, amíg talál számára tetsző témát, és persze olyan médiumot, mely meg is jelenteti anyagait. A szerkesztőségekben tapasztaltak éppúgy számtalan, még feldolgozásra váró anyagot kínálnak nekem, mint az ítélőtáblai munkám során gyűjtött élmények. Vagyis témahiányban nem szenvedek, és szerencsére fogadják is írásaimat a szerkesztőségek, kiadók – mondta el Az év jogász írója címet négyszer egymás után is elnyerő Bátyi Zoltán.

Mivel a novella vált az évek során a kedvenc műfajává, így új könyvében is ezekkel találkozhat az olvasó, köztük a négy díjazott novellával is, amelyek egy-egy bűncselekményt dolgoznak fel.

– Hogy melyek azok az írások, amelyek, mondjuk, a gyermekkoromat idézik fel, s melyek a bíróságon megélt ítélkezési napokat, gyorsan kiderítheti az olvasó, ha belelapoz a kötetbe. De hogy melyik írásom ihletője egy-egy valóban megtörtént esemény, és ki az a főhős, akinek históriáját több, valóban megtörtént esemény, netán csak a képzeletemben élő figurák felsorakoztatásával alkottam meg, már kínál egy kis talányt a kötetet forgatóknak. Mit is ér azonban az olyan könyv, amely nem rejt titkokat? – beszélt a Krétarajzokról a szerző.