2023.03.06. 12:58
Kossuth lőfegyvert rejtő sétabotját is bemutatják Békéscsabán – videóval
Nagyszabású kiállítással készül a Munkácsy Mihály Múzeum az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 175. évfordulója alkalmából. A március 28-ától megtekinthető tárlaton számos különlegességet mutatnak be – Kossuth Lajos torinói levelétől kezdve Kossuth Lajos valójában lőfegyverként szolgáló sétabotjáig –, amelyek részben az intézmény gyűjteményéből származnak, részben pedig kölcsönzött tárgyak.
Forrainé Kovács Márta, a múzeum történésze több érdekes tárgyat is bemutatott a sajtótájékoztatón /Fotók: Bencsik Ádám/
Összesen 122 tárgy és közel száz illusztráció lesz látható a kiállításon – ismertette a hétfőn a múzeumban tartott sajtótájékoztatón Forrainé Kovács Márta, az intézmény történésze, a tárlat kurátora. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 175. évfordulójára emlékező kiállítás a reformkortól mutatja be az eseményeket, amelyek Araddal, a magyar Golgotával érnek véget.
A tárlaton megidézik a Pilvax kávéház hangulatát, a tablókon olvasható információkat személyes tárgyak bemutatásával erősítik, korabeli dokumentumok, újságok mellett rengeteg eredeti tárgy lesz látható az aradi vértanúktól, de Batthyány Lajostól, Kossuth Lajostól vagy Görgey Artúrtól is.
A tárgyak egy része a Munkácsy Mihály Múzeum saját gyűjteményéből származik, egy részét pedig más intézményektől és magánszemélyektől kapták kölcsön, például az Aradi Múzeum Komplexumtól, a szombathelyi Savaria Múzeumtól, a Békés Megyei Károlyi-huszár és Honvéd Hagyományőrző és Kulturális Egyesülettől, Mayerhoffer Miklós és Trényi Péter magángyűjtőktől.
Szombathelyről érkezett az az ékes mellény, amelyet gróf Batthyány Lajos, az első felelős magyar kormány miniszterelnöke viselt, illetve az a talpas pohár, amelyből az egyik aradi vértanú, Aulich Lajos kortyolt annak idején.
A békéscsabai múzeum birtokában van Kossuth Lajos torinói levele. A városhoz is kötődő Kemény Mihály Omaszta Szilárddal, a Csabai Casino elnökével közösen írt egy levelet Kossuth Lajosnak, kérve, hogy készíttethessenek róla egy festményt. Kossuth Lajos erre válaszként azt írta, hogy ez szerinte öndicsőítés lenne, és jelezte, hogy azt az összeget, amelyet a festményre költötték volna, inkább fordítsák másra, több hasznos célt is említett.
Aradról érkezett a békéscsabai kiállításra Kossuth Lajos sétabotja, amely igen súlyos, acélból készült, nem véletlenül, hiszen egyébként lőfegyverként is szolgált – a mechanikája immár nem működik. Ugyancsak Aradról került ideiglenesen a Munkácsy Mihály Múzeumba az aradi vértanú Damjanich János tábori villája, amelynek nyele őzlábból készült. Ehhez tartozik egy piros, arannyal díszített bőrtok is.
Igazán különleges az a talpas pohár, amelyet szintén Aradról kapott a múzeum, és amely egykor Boczkó Dánielé volt.
Ő az 1848/49-es forradalom és szabadságharc ideje alatt volt Békés és Arad megye kormánybiztosa is. 1849. február 8-án ott volt az aradi csatában, ahol ragyogóan helytállt. A bukás után halálbüntetést kapott, majd ezt az ítéletet várfogságra változtatták. 1870-ben hunyt el csabacsűdi birtokán.
A kiállítás anyagában több érdekesség is olvasható. Csaba 1840-ben kapott mezővárosi rangot, majd az 1848. évi XXIII. törvénycikk a települést lélekszáma alapján a középvárosok kategóriájába és a rendezett tanácsú városok közé sorolta. Az új jogállás azt jelentette, hogy új képviselő-testületet és tisztikart lehetett választani. Ez azonban csak ideiglenes állapot volt, a szabadságharc leverése után minden visszaállt a forradalom előtti helyzetre.
Nem voltak véres csaták Békésben
Március 28-tól július 2-ig tekinthető majd meg a Munkácsy Mihály Múzeumban a Pesttől Aradig, eufóriából letargiába című kiállítás – ismertette dr. Bácsmegi Gábor, az intézmény igazgatója.
A tárlat egyik tablóján azt írták, hogy bár Békés megyében nem zajlottak le véres csaták, a megye népe derekasan kivette a részét a szabadságharc terheinek viselésében. Az itteniek is várakozással teli voltak a szebb, új jövő iránt, és mindent megtettek a cél érdekében. A haza védelmére élelmet, takarmányt, katonát kellett adniuk.
Az 1848-as honvédség, nemzetőrség soraiban számos Békés megyei harcolt. Békéscsabáról 350 honvéd szolgált, többek között Damjanich János, Guyon Richárd, Bem József és Henryk Dembiński parancsnoksága alatt. A szabadságharc végső napjaiban az orosz támadás fenyegette a megye területét, de tényleges harcokra nem került sor. A világosi fegyverletétel után a magyar hadsereg tábornokai, tiszti állománya Gyulán gyülekezett. Augusztus 23-án a grófi kastély és a vár közti síkon tették le a fegyvert a cári csapatok előtt.
