2023.04.21. 19:05
Megünnepelték a Bölcsődék napját Békéscsabán
Csaknem százan gyűltek össze pénteken délelőtt a békéscsabai polgármesteri hivatal dísztermében, hogy megünnepeljék a Bölcsődék napját. A megjelenteket Bogár Éva, a Békéscsabai Alapellátási intézmény igazgatója, Herczeg Tamás országgyűlési képviselő nevében Nagy Sándor kabinetvezető, valamint Szarvas Péter polgármester köszöntötte.
Fotó: Bencsik Ádám
Bogár Éva a magyarországi bölcsődék életéből villantott fel fontos pillanatokat. Elmondta, az intézményrendszer kötelékében dolgozók a 171. évfordulót ülik, az első bölcsőde ugyanis 1852 áprilisában nyitotta meg kapuit Magyarországon. Akkor még nagyon más volt a funkciója; a kisdedek életét védte, akiket a munkába kényszerülő anyák sokszor otthonhagytak bezárva.
Nagy Sándor hangsúlyozta, Békéscsaba bölcsődéiben immár sokkal több, mintegy 350 férőhely van a kormány egyedülálló családtámogatási rendszerének is köszönhetően.
Szarvas Péter polgármester köszöntőjében kiemelte, a megyeszékhely intézményrendszerének kötelékében dolgozó kisgyermeknevelőkben, dajkákban, valamint élelmezési, technikai és ügyviteli dolgozókban bízhatnak a szülők, a családok, mert mindannyian magas színvonalú munkát végeznek. A befogadóképesség 181-ről 350-re nőtt, de ennél a számnál sem állnak meg.
– Pályázat útján állami támogatást igyekszünk nyerni egy vadonatúj, hat csoportszobás, jaminai bölcsőde létesítésére – tette hozzá a polgármester.
A 3. számú Bölcsőde vezetőjének, Gálos Ildikónak a szavalata után elismeréseket adtak át. Elhivatottságáért, példaértékű, minőségi munkájáért igazgatói dicséretet vehetett át Krasznai Jánosné, Szeverényi Erika, Hursánné Mezei Zsuzsanna kisgyermeknevelő, valamint Zahoránné Aradszki Edit élelmezésvezető és Alt László karbantartó.
A sajátos nevelést, korai fejlesztést igénylő kisgyermekek helyzetéről Pepóné Lóczi Ildikó szakvizsgázott pedagógus, konduktor, tanító beszélt, a digitális eszközök hatásairól pedig Szicsek Margit tartott előadást. A tanácsadó szakpszichológus hangsúlyozta, mára nagyon megváltozott a világ, az internet a mindennapjaink részévé vált a maga előnyeivel és hátrányaival. Kiemelte, óvodáskor előtt semmiképp nem ajánlja, hogy képernyő elé üljön a gyermek.
– A fejlődő idegrendszert egy rövid mese is nagyon felpörgeti, miközben a legkisebb korosztálynak épp nyugalomra lenne szüksége. Az édesanyák, látva a kicsi viselkedését, ide kap-oda kapnak, feszültek lesznek, miközben eleve sok kihívással és sokféle véleménnyel szembesülnek. A gyermek erős receptoraival veszi édesanyja rezgéseit, tehát ördögi kör alakul ki – részletezte a szakember. Hozzátette, az édesanyák gyakran a gyermek bölcsődébe adásától is lelkifurdalásban szenvednek, holott nincs okuk erre. Szorongásukat csökkentve a gondozónak igyekeznek „használati útmutatót” adni, miközben a kisgyermeknevelő kompetens, mindent tud. Mára nem csak a gyermeket, a szülőt is tudniuk kell kezelni – részletezte Szicsek Margit.
Budapesten a Kalap, Békéscsabán a Gyár utcai volt az első bölcsőde
Bogár Éva, a Békéscsabai Alapellátási intézmény igazgatója elmondta, az első magyarországi bölcsőde a budapesti Kalap utcában, egy bérház földszintjén nyílt meg 1852 áprilisában, jótékonysági gyűjtés segítségével. Öt csoportszobában összesen 38 gyermeket láttak el, a vezetésben olyan nagy nevek szerepeltek, mint Forrainé Brunszvik Júlia (Brunszvik Teréz unokahúga), Rozmanith Antal egyletigazgató, dr. Fromm Pál bölcsődeorvos és Mayer István püspök. A bölcsőde elsődleges célja a nehéz sorsú gyermekek napközbeni ellátásának biztosítása volt, ezt sokáig adományokból fedezték. A bölcsődei hálózat nagyívű fejlődése a háború után, 1945-ben indult el; ekkor a megváltozott társadalmi viszonyok miatt számtalan bölcsődét alapítottak, voltak köztük bentlakásos intézmények, vállalati bölcsődék, idénymunkás bölcsődék is. Békéscsabán a Gyár utcai volt az első, mely húsz férőhellyel nyitott meg, és az ‘50-es évek végéig működött. Jogutódja a néhai Sziklai Sándor utcai, (később Pataki László utcai) bölcsőde lett.
