A vaddal ütközések gyakoriak Békésben, rendszerint mindenki viseli a maga kárát

A legfontosabb az emberek élete, épsége, ugyanakkor személyi sérülés nélkül is sokba kerülhet a vadgázolás. A fácánok, de még inkább az őzek nagy károkat tehetnek a gépkocsikban. A Magyar Biztosítók Szövetségének közlése szerint a vaddal ütközés miatt keletkező károkat jellemzően a casco-, illetve a vadkár-kiegészítő biztosítás térítheti meg az autósnak.

Az autóvezetés és a vadászat egyaránt veszélyes üzem

A KRESZ előírása szerint a vadveszélyt jelző tábláknál csökkenteni kell a sebességet, és a hirtelen fékezéssel számolva nagyobb követési távolságot kell tartani. Egy balesetnél háromszereplős a történet, ugyanakkor sokszor nehéz eldönteni, ki volt a hibás, felmerülhet a sofőr, a vadásztársaság és az útkezelő felelőssége is.

Az autóvezetés és a vadászat egyaránt veszélyes üzemnek számít. A Polgári törvénykönyv (Ptk.) szerint, ha veszélyes üzemek találkoznak, elsődlegesen a felróhatóság arányában, másodlagosan az lesz köteles megtéríteni a kárt, akinek az érdekkörében felmerült a rendellenes működés. Ennek számít például a gyorshajtás, a rossz műszaki állapotú autó vagy például a hajtóvadászat a vadásztársaság részéről. – Ha nem állapítható meg egyértelműen, kinek az érdekkörében merült fel a rendellenes működés, vagy ha ez egyik félnek sem róható fel, akkor jellemzően mindenki maga viseli a kárát. Az autós a javítás költségeit, a vadásztársaság az elhullott vad miatti kárt. Az országos és a helyi tapasztalatok szerint is ez az általános eljárás, mert néhány esettől eltekintve nehéz megállapítani, hogy kinek volt egyértelműen felróható szerepe a vadgázolásban.

Békésben is számos útszakaszon vadveszélyt jelző tábla figyelmezteti a sofőrt, akinek ilyenkor még körültekintőbbnek kell lennie, és mindent el kell követnie, hogy a balesetet kivédje. Úgy kell megválasztania a sebességet, hogy elkerülhesse a szerencsétlen találkozást a vad hirtelen felbukkanása esetén is. Ez éjszaka – a vadak által sűrűn látogatott területen – akár 20 km/órás sebességet is jelenthet.

Kártérítésre nagyon ritka esetben van példa

Baleset esetén az autóban keletkezett kárt a vadásztársaság nem köteles kifizetni akkor, ha a rendőrség a helyszínen talált nyomokból azt állapítja meg, hogy az ütközés elkerülhető lett volna, amennyiben a sofőr az ilyenkor elvárható óvatossággal vezet. Problémát jelenthet a gyorshajtás, a rossz műszaki állapotú autó, és az, ha nem az időjárásnak és a körülményeknek megfelelően vezetett valaki. A táblakihelyezés azonban nem jelenti automatikusan azt, hogy a sofőrnek nem jár kártérítés.

Amennyiben az adott útszakaszon nem volt vadveszélyre figyelmeztető tábla, a balesetet szenvedő autós hivatkozhat a vadásztársaság felelősségére, de kártérítésre nagyon ritka esetben van példa. A vadásztársaság felelőssége jellemzően akkor állapítható meg, ha a baleset helyszínén olyan vadászati tevékenységet végzett, amit nem biztosított az előírásoknak megfelelően. Felmerülhet még az is, hogy a vadászatra jogosult az úthoz közel helyezett el vadetetőket.

Ha a vadgázolás autópályán, autóúton történik, akkor minden esetben meg kell téríteni az autós kárát, ugyanis vadveszély esetén kerítéssel kell biztosítania az út kezelőjének, hogy ne kerülhessenek eltévedt vadak az útra. Az útkezelő felelőssége abban az esetben is felmerülhet, ha a sofőr nem láthatta meg időben az állatot az utat szegélyező növényzet sűrűsége miatt.

Bármelyik fél bírósághoz fordulhat

Ha a felek a felelősség kérdésében nem jutnak egyezségre, akkor bármelyikük bírósághoz fordulhat, ahol minden részletet alaposan megvizsgálnak, többek között, hogy mekkora sebességgel ment a sofőr, milyenek voltak a látási viszonyok, megfelelő volt-e a vadkerítés állapota. Alapesetben a kötelező felelősségbiztosítás az autóban keletkezett károkat nem fedezi, de vannak olyan biztosítók, ahol köthető mellé kiegészítő vadkárbiztosítás is. Arra nem érdemes senkinek sem számítania, hogy a vadásztársaság könnyen megtéríti a kárt, mert jellemzően alaposan járnak el a vadveszélyt jelző táblák elhelyezésénél.

Vaddal ütközésnél az autósnak a casco-biztosítás segíthet, érdemes teljes körűt kötni, mert az kiterjed más káreseményekre is, mint például az üvegtörés vagy a lopás. A casco viszont a személyi sérülés költségeit, az elgázolt vad értékének megtérítését nem fizeti. A kártérítés intézéséhez hasznosak lehetnek a baleset helyszínén készített fotók, a rendőrségi jegyzőkönyv és az esetleges szemtanúk is.

A vadásztársaságok nagyon ritkán jelentenek be kártérítési igényt, leszámítva néhány olyan esetet, amikor több millió forintot érő gímszarvas pusztul el egy balesetben, és valószínűsíthető az autóvezető hibája is. Ha a vadásztársaság nem perel elévülési időn belül, és ha csak a későbbiekben derül fény arra, hogy gyorshajtás történt, akkor az autóst már nem lehet felelőssé tenni.

Jó tanácsok vadbalesetek esetére

A legfontosabb, hogy hívni kell a rendőrséget, valamint értesíteni kell az illetékes vadásztársaságot. Azt, hogy ki az illetékes, a rendőrség rövid időn belül kideríti. Amennyiben lehetséges, fel kell kutatni a vadat. A jármű közvetlen közelében kell körülnézni, fotókat készíteni a későbbi bizonyításhoz. Nem kell ugyanakkor a sebzett állat után indulni az erdőbe, a mezőre, az a hivatásos vadász dolga.

Soha ne vigyük haza az elpusztult állatot, mert míg az élő és vadászható vad az államé, addig az elhullott a vadásztársaságé. Ha elvisszük, azzal lopást követünk el, aminek a megítélése a vad értékének függvényében a szabálysértéstől a bűncselekményig is terjedhet.

Teljes állatcsapatokat takarhat el az útszéli bozót.

Általában az alkonyati és a hajnali órákban, valamint az üzekedési időszakban mozognak aktívabban a vadak. Ha olyan területen autózik valaki, ami erdővel, mezővel borított – akár a lakott terület közelében is –, akkor bárhol előfordulhat vaddal találkozás. Teljes állatcsapatokat képes eltakarni az útszéli bozót. Így gyakran, amikor onnan kilépnek, már az úton is állnak, legtöbbször a sötétben. Másra ilyenkor nincs lehetőségünk, mint a gyors kikerülésre, a sebesség csökkentésére vagy akár a megállásra.

Gyakran tapasztalható, hogy az előttünk megjelenő vad hirtelen lemerevedik, és nem akar továbbmenni. Ennek az az oka, hogy az autó lámpája elvakítja. Amikor azonban ez elmúlik, akkor nagy valószínűséggel továbbhalad az állat. Amennyiben az út szélén áll a vad, és biztosan látjuk, hogy egyedül van, lassan kikerülhetjük.