Vályogtéglát is készítenek, hogy megmentsék a látványszelvényt Vésztő-Mágoron

Immár 25 éves a Körös-vidék régészeti kutatásainak zászlóshajója, a Körös Regionális Régészeti Program. A programot 1998-ban, húszas éveik derekán indította el dr. Gyucha Attila, egykor a Munkácsy Mihály Múzeum régésze, valamint dr. William A. Parkinson, aki jelenleg a chicagói székhelyű illinois-i állami egyetem professzora. 

Az elmúlt két és fél évtizedben több mint 400 hazai és külföldi egyetemi hallgatót fogadtak, képeztek a Körös-vidéki, azaz Békés vármegye északi részén folyó régészeti kutatásaik alkalmával. Az egykori diákok közül sokan Körös-vidéki témát választottak a diplomamunkáik és doktori disszertációik elkészítéséhez, többen pedig úgy döntöttek, hogy gyökeret vernek a régióban, és önálló kutatási projekteket indítanak. Jelenleg a Körös-vidéken hét hosszú távú, nemzetközi régészeti program zajlik, amelynek hála e térség a világ egyik legjobban kutatott területévé vált. 

Noha ezen projektek különböző kutatási célokat fogalmaztak meg, a közös bennük, hogy vésztői központtal működnek, valamint közösen használják és fejlesztik felszereléseiket, illetve a terepi és elemző munkák alkalmával rendszeresen segítik egymást. Sőt, egy-egy jelentősebb, nagyobb léptékű cél elérése érdekében hosszabb időszakokra is egyesítik erejüket. 

Állagmegóvási és kiállítási programot hívtak életre

A projektvezetők 2016-ban létrehozták a Körös Konzorciumot, majd 2021-ben megalapították a Vésztő-Mágor Állagmegóvási és Kiállítási Programot – magyarázta dr. Gyucha Attila. A program – szoros együttműködésben a Vésztő-Mágor Történelmi Emlékhellyel és Vésztő önkormányzatával – az emlékhelyen található unikális, 1986-ban feltárt régészeti látványszelvény megmentését és fejlesztését tűzte ki célul. 

A Vésztő-Mágor Állagmegóvási és Kiállítási Programot dr. Gyucha Attila mellett dr. Paul R. Duffy, a németországi Kiel egyetemének posztdoktori ösztöndíjasa, dr. Ashley Lingle a yorki egyetem, dr. Jerrod Seifert a cardiffi egyetem professzorai, valamint dr. William A. Parkinson vezetik. Azaz a csapat szakmai gerincét amerikai, brit és németországi székhelyű szakemberek adják. A program finanszírozásban az elmúlt két évben oroszlánrészt vállalt egy német alapítvány, a Foundation for the Study and Preservation of Tells in the Prehistoric Old World, illetve a munkát jelentősen támogatja Vésztő önkormányzata is. Emellett a georgiai állami egyetem, a kieli és a cardiffi egyetem is hozzájárult a projekt költségeihez.

A mágori a legmagasabb tell az Alföldön

A vésztő-mágori 11x4,5 méteres látványszelvényben a tell, vagyis településhalom rétegei, illetve számos régészeti jelensége – sírok, házak, és több ezer éves tárgyak – láthatóak, megismertetve a látogatókat a tellek titokzatos világával. A mágori domb nem természetes módon keletkezett: környezetéből évezredeken át, körülbelül Krisztus előtt 5300-tól Krisztus előtt 1600-ig tartó lakottsága következtében, az egymásra rakódott településmaradványok eredményeképpen emelkedett ki. A mágori a legmagasabb tell az Alföldön, és az 1980-as években kiásott, a program fókuszában álló régészeti szelvény azért különleges és egyedi – nem csak Európában, a világon is –, mert feltárása után nem temették vissza, hanem épülettel fedték le és bemutathatóvá tették.

Amennyire nagyszerű ötlet volt anno a településhalomba mélyedő látványszelvény kialakítása, annyira kihívást jelent most állagának megtartása, mivel a szelvényfalak fokozatosan omlanak le. A szelvény állapota az elmúlt évtizedekben folyamatosan romlott, és eljött az a pillanat, amikor annak megmaradása érdekében sürgősen cselekedni kellett.

Tavaly indult a többéves projekt terepi része

A Vésztőhöz a Körös Regionális Régészeti Programnak köszönhetően erős szálakkal kötődő dr. Gyucha Attila vállalta fel a vezető szerepet az állagmegóvási munkák megszervezésében és irányításában, és a Körös Konzorcium égisze alatt 2021-ben egy nemzetközi, tapasztalt régészekből és elismert restaurátorokból álló csapatot trombitált össze. Az elsődleges, modern eszközökkel elvégzett vizsgálatok kimutatták, hogy az épületen belüli klimatikus állapotok stabilizálása, így a páratartalom, a hőmérséklet és a szelvényfalak nedvességtartamának állandó, kedvező értéken tartása lesz a látványszelvény megmentésének kulcsa.

A többéves projekt terepi része tavaly vette kezdetét, és mivel ezt megelőzően sehol sem történt kísérlet hasonló, településhalmokon feltárt szelvények megőrzésére, látogathatóvá tételére, az első idény jelentős része kísérletezéssel, tapasztalatszerzéssel telt. A közvetlen cél, azaz a mágori látványszelvény megmentése mellett a Körös Konzorcium a program során egy olyan receptet is összeállít, amellyel az Indiától a Kárpát-medencéig előforduló települési halmokon sokévnyi munkával és hatalmas költséggel feltárt szelvények megőrizhetőek, fenntarthatóak, bemutathatóak lesznek. 

Mérik a páratartalom és a hőmérséklet alakulását

A Körös Konzorcium számos kreatív adatgyűjtési és állagvédelmi módszert alkalmaz Vésztő-Mágoron. 2021 novembere óta hét adatrögzítő méri a látványszelvény különböző részein a relatív páratartalom és hőmérséklet alakulását, illetve négy, egyméteres mélységben a szelvényfalba mélyedő szondával vizsgálják a talaj nedvességtartalmának változását. Az idei évtől kezdve egy olyan különleges és ennek megfelelően méregdrága 3D-s szkennert is alkalmaznak, amely a látványszelvényben történt legkisebb állapotváltozás kimutatására is képes, ezzel lehetőséget biztosítva a szakembereknek a gyors és hatékony beavatkozásra. 

Ami a szelvényben alkalmazott stabilizálási és állagmegóvási technikákat illeti, egyrészt eltávolítják a kiszáradt, omlásveszélyessé vált rétegeket. Másrészt, azokon a részeken, amelyeken hasonló eljárás a jelentős állapotromlás következtében már nem alkalmazható, egyedi technikát használnak: a menthetetlen szakaszokra a további omlást meggátoló támfalakat építenek. Ezek a támfalak olyan vályogtéglákból készülnek, melyek alapanyaga a látványszelvényből kikerülő föld. A szakemberek az elmúlt két hét alatt több mint kétezer ilyen téglát készítettek Mágoron. 

A kulcs az, hogy állandó klimatikus viszonyokat teremtsenek

A Körös Konzorcium elvégzi a szelvényben található látványelemek restaurálását is. Mindeközben dr. Gyucha Attila együtt dolgozik egy békéscsabai tervező-kivitelező céggel azon, hogy miként lehetne átalakítani és milyen berendezésekkel kellene felszerelni a látványszelvény épületét annak érdekében, hogy az állandó klimatikus viszonyok megteremtése és fenntartása, amely a szelvény fenntarthatóságának kulcsa, lehetségessé váljon. 

A régészprofesszor kiemelte: bár a látványszelvény állagmegóvása abszolút prioritást élvez a programban, a munkálatok egyúttal kivételes lehetőséget jelentenek a vésztő-mágori településhalom történetének tanulmányozása szempontjából is. Az omlásveszélyes rétegek eltávolítása során láthatóvá váló régészeti jelenségek körültekintő dokumentálására, mintavételezésre, valamint a nagy mennyiségben előkerülő leletanyag vizsgálatára különös figyelmet fordítanak.

A Vésztő-Mágor Állagmegóvási és Kiállítási Program nevében nem véletlen szerepel az, hogy kiállítási. Ugyanis a végső cél a szelvény állagának megóvását követően az, hogy egy 21. századi élményt nyújtó kiállítóteret hozzanak létre, amely majd minél több látogatót vonz a Vésztő-Mágor Történelmi Emlékhelyre és Békés vármegyébe.

Mi a különbség a kunhalom és a tell között?

Mi a különbség a kunhalmok és a tellek, az őskori, mesterséges dombok e két típusa között? – erre a kérdésre is válaszolt dr. Gyucha Attila.

A régészprofesszor elmondta, hogy az Alföld mesterséges, ősi dombjainak többsége kunhalom, avagy szakmai nevén kurgán. Ezek általában kis alapterületűek, egy-egy magas státuszú egyén temetkezési helyeként szolgáltak, és viszonylag gyorsan, maximum néhány hét alatt építhették őket. Java részük mintegy 5000 évvel ezelőtt keletkezett, és több ezer található belőlük az Alföldön.

Ezzel szemben a tellek, avagy településhalmok nagyobb alapterületűek, és egymásra halmozódott települési rétegekből jöttek létre több száz, sőt egyes esetekben több ezer év alatt. A Körös-vidéken mintegy tizenöt ilyen, tipikusan az újkőkorban és bronzkorban létrejött tell található; a legnagyobb az Alföldön a vésztő-mágori, amelyet az újkőkorban, a rézkorban és a bronzkorban is használtak megtelepedésre.

Több projekt is fut a Körös-vidéken

Áprilistól kezdődően több nemzetközi régészeti projekt is futott, fut a Körös-vidéken. Ezek egyike egy, a Körös Konzorcium által grundolt többéves program, amely az újkőkori és bronzkori nagy, szinte városias települések összehasonlító vizsgálatára koncentrál. Áprilisban Tarhos környékén kutattak, dr. Gyucha Attila, dr. Paul R. Duffy és dr. William A. Parkinson vezetésével. A munkák jövő nyáron folytatódnak.

Ehhez a kutatási témához kapcsolódik egy csökmői, májusban és júniusban lezajlott feltárás. Ezt a projektet dr. Danielle Riebe, az egyesült államokbeli University of Georgia és University of North Georgia professzora, a Körös Konzorcium és a Vésztő-Mágor Állagmegóvási és Kiállítási Program tagja vezeti, aki 2010 óta kutat a Körös-vidék északi részén. A csökmői lelőhely az újkőkorszaki Európa jelenleg ismert legnagyobb kiterjedésű, mintegy 120 hektáros települése. 

Vésztő-Mágorral a Körös Konzorcium egy másik program keretében is foglalkozik. Ennek során a lelőhelyen az 1970-80-as években folytatott ásatásokból származó, eddig feldolgozatlan adatokat és leleteket rendszerezik és készítik elő publikációra, illetve kiállításra. A Vésztő-Mágor Történelmi Emlékhellyel és Vésztő önkormányzatával együttműködésben lépésről lépésre haladnak, és összességében hatalmas mennyiségű és országszerte található információ és leletanyag feldolgozását végzik el.