Táblát avattak Harsányi Nagy Jakab emlékére Körösnagyharsányban

– Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk? – tette fel a kérdést Pál apostol rómaiaknak írt levelét idézve dr. Fekete Károly. A Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke elmondta, hogy Bethlen Gábor utolsó erejével, saját kezével oda is írta Bibliájába a választ: senki. Kiemelte, hogy az erdélyi fejedelem ráérzett arra, amire Pál apostol is; és hogy a feltevésből egy hatalmas kijelentés, állítás lett.

– Az Isten velünk van, így nem lehet senki sem ellenünk – folytatta, majd feltette a kérdést, hogy kinek a velünk léte érhet bármit is, ha Isten nincs mellettünk. Hozzáfűzte, miszerint Pál apostol számára is hosszú és sok út vezetett odáig, míg Isten erejére mert hagyatkozni. Az Úr a saját fiának sem kedvezve feláldozta őt értünk. Jézus Krisztus élete egy eszköz volt Isten számára a cél eléréséhez, ami mi vagyunk. Ezzel bizonyította, hogy számára mi vagyunk az elsők.

Szólt a kihívásokról, a háborúkról, a kommunizmus ateizmusáról, a materializmusról, és hogy ha ezekben az időszakokban Isten nem lett volna velünk, akkor ma nem lennénk itt. Beszélt a ma is tetten érhető keresztényüldözésről, és hogy nincs az a szellemi, fizikai erő, az az istentelen hatalom, amely elszakíthatna minket. Hiszen minket Isten védelmez az életben, a halálban, az örök életben.

Az ünnepi istentisztelet keretében szolgált Demeter Ottó, a Békési Református Egyházmegye esperese, Nagy Viktor körösnagyharsányi református lelkész, valamint köszöntőt mondott Markó István egyházmegyei gondnok. Az alkalomra teljesen megtelt a nemrég részlegesen megújított körösnagyharsányi református templom, és arra a helyiek mellett az egyházmegye több református egyházközségéből érkeztek lelkészek, hívek.

A rendezvény keretében felavatták az 1615-ben a faluban született Harsányi Nagy Jakab tanár, tudós, diplomata számára emelt emléktáblát az istenháza falán. A helyi református egyházközség presbitériuma és az önkormányzat nevében Győri Zoltán polgármester hangsúlyozta: Harsányi Nagy Jakab a református hitétől és hazaszeretetéről vezérelve sokat és sokféleképpen tett a magyarság fennmaradásáért. Emlékeztetett: az Erdélyi Fejedelemség évszázadokon át védelmezte a magyar nemzetet. Az 1568-as tordai országgyűlésen pedig döntöttek a vallás szabadságáról, ami nagy szerepet játszott a reformáció elterjedésében. Az 1600-as években a református hitre áttért település a fejedelemség határvidéke volt, őrizte a Sárrét felől Várad irányába vezető fontos utat.

Ide született Harsányi Nagy Jakab, aki helyi tanulmányai után a váradi kollégiumban tanult, majd Hollandia és Anglia több egyetemen is megfordult. Hazatérése után Váradon, majd Gyulafehérváron tanított, ahova II. Rákóczi György csábította. Később diplomáciai küldetésben a török szultáni udvarba küldték, és megjárta a rettegett Héttorony börtönét is. Aztán diplomata lett a svéd királyi udvarban, majd Berlinben szolgált. 

Segítette a Nyugaton tanuló magyarokat és igyekezett európai összefogást szervezni a török ellen, amikor a protestáns Erdély fennmaradását veszélyeztette. Ennek sikerét azonban nem élhette meg, pontosan nem tudni, de 1679 és 1684 között hunyt el. Tudósként és politikusként fontos szerepe volt Erdély és a reformáció sorsának alakításában.