Schénerre és a Tevan nyomdára is emlékeznek a békéscsabai zsinagógában

Lukácsné Moskovitz Tamara, a helyi zsidó hitközség elöljárósági tagja elmondta, hogy csatlakoznak ahhoz az eseménysorozathoz, amely annak apropóján indult, hogy száz éve született Schéner Mihály Kossuth-díjas képzőművész, Békéscsaba díszpolgára. A városból elszármazott, Budapesten élő Varga Gyuláné Csapó Ilona négy Schéner Mihály-festményt helyezett letétbe a zsinagógában. Az alkotásokon zsidó emberek jelennek meg jellegzetes vonásaikkal és kellékeikkel, így például a Tórával, a kipával, az imasállal.

Elmondta, hogy hamarosan kezdődik a fény ünnepe, a hanuka, és felidézte azt a történetet, miszerint az egy napra elegendő olaj nyolc napon át égett. Erre emlékezve a hanuka idején minden nap eggyel több gyertyát gyújtanak meg a kilencágú gyertyatartót, amelyet nem szabad összetéveszteni a hétágú menórával. Utalva az Izraelben zajló eseményekre, elmondta, hogy fontosak Schéner Mihály művei, és azok erőt adnak, melegséget és meghittséget hoznak ebben az aggodalommal teli időszakban.

A Tevan nyomdával, a Tevan család történetével kapcsolatos kiállítást a Tevan Alapítvány elnöke, Tevan Ildikó nyitotta meg, aki szerint szükséges foglalkozni a Tevan családdal, amely sokat tett a békéscsabai kultúráért, a magyar irodalomért. Hangsúlyozta, szükséges ápolni ezt az örökséget. Ennek apropóján indított útnak egy kiállítást, amely több mint ötven helyszínen járt, és most a Munkácsy Mihály Múzeumból hozták át az anyagot a zsinagógába.

A tárlat anyagában is olvasható, miszerint a Tevan család egyike lehetett a legrégebbi békéscsabai zsidó családoknak, akik a 19. század első felében telepedtek le a településen. Tevan Adolf 1854-ben született, és ő vette át 1903-ban, azaz 120 éve azt a nyomdát – igazából könyvkereskedést –, amelyet Lepage Lajos 1890 körül a mai Andrássy út elején létrehozott. Ezzel indult el a Tevan nyomda és kiadóvállalat, amely 46 éves története során kiemelkedő szerepet vállalt a magyar könyvkultúra megújításában. 1917-ig működött első helyén, majd a Baross utcába költözött.

Tevan Ildikó ismertette, hogy Tevan Adolf fia, az 1889-ben született Tevan Andor Bécsben folytatta tanulmányait, és 1910-ben átvette a nyomda vezetését. Különleges sorozatokat indított – Könyvtár sorozatot és Amatőr sorozatot –, és együtt dolgozott a Nyugat szerzőivel, példaként említette Kosztolányi Dezsőt, Ady Endrét és Karinthy Frigyest.

A holokauszt a Tevan család számára is tragikus volt. Tevan Ildikó felolvasta a viszontagságos időszakot a csodával határos módon túlélő Tevan Andor 1946-ban írt levelét, amelyben arról írt, hogy az emberségbe vetett hite elveszett, hogy bebizonyosodott, ember embernek a farkasa, hogy kifosztották a lakását, de a nyomda megmaradt. Felajánlotta a nyomdát a magyar állam számára, nem maradhatott azonban igazgató, el kellett mennie. Később a nyomda a Kner nevet vette fel, Tevan Ildikó szerint emiatt vannak kevesen tisztában azzal, hogy az igazából Tevan nyomda volt.