Búcsúznak dr. Szlávik Győzőtől

A pszichiátriai osztályon dolgozó kedves munkatársunk távozott a földi létből. Az ember ezt a tényt nem könnyen veszi tudomásul. Elment közülünk valaki, akit sokan ismertek és szerettek. Dr. Szlávik Győző pszichiáter főorvos, továbbra is él a betegek és munkatársaik szívében, emlékeiben.

Sok családnak adott reményt, hitet, emberséges hozzáállásával és kiváló szakmai tudásával és adott bizalmat a gyógyulásban, segítséget mindennapjaik minőségi megélésében. A betegei mindig felidézik, hogy mennyit segített nehéz időszakaikban, őt éjjel is fel lehetett hívni, a hétvégéit is feláldozta ha úgy érezte, hogy még tehet valamit a betegekért vagy kollégákért. Sok esetben esténként is ott találtuk a kórházi íróasztalánál vagy a betegágy mellett. Munkabírása szinte nem ismert határokat. Minden betegben meglátta az embert, gyógyításuk során mindig csak rájuk koncentrált. Kutató és gyakorló orvosként csak és kizárólag az emberség, az önzetlen segítőkészség, az értékteremtés törvényeit fogadta el, azokhoz a sziklák keménységével, megingás nélkül következetesen ragaszkodott.

Mi, a kollégái is bármikor kérdezhettünk tőle, fordulhattunk hozzá, mindig segített, ilyen módon biztonságot jelentett jelenléte az osztályon.  Néhai kollégánk, barátunk Dr. Szlávik Győző egészen fiatalon került a pszichiátria egyik részlegének élére, hamar bekapcsolódott a nemzetközi szakmai tudományos életbe, melyet a hétköznapi betegellátásban is érvényesített. Így mind szakmai útját, mind magánéletét egészségének hirtelen jött változása majd halála derékba törte.  Amilyen szerényen élt, olyan csendben ment el, sokak számára űrt hagyva maga mögött. Hiányozni fogsz! Szerettünk veled nevetni, a történeteidet hallgatni, nőnapra virágot kapni, a nehéz eseteket megoldani, együtt küzdeni magunkért és a betegekért!

Kedves Kollégánk, Barátunk, Kedves Győző, szívünkből jövő szeretettel búcsúzunk Tőled! Neked jó utat kívánunk, mi pedig visszük tovább a Tőled tanultakat!