A jót és az igazságot kereste – Dedinszky Gyulára emlékeztek

Kutyej Pál evangélikus lelkész hangsúlyozta, hogy Dedinszky Gyula – aki mindenki számára Gyula bácsi volt – rengeteget tett a városért, nem csak lelkészként, hiszen helytörténettel és néprajzzal is foglalkozott, és mondhatni a kényszer vitte erre az útra.

Diákok beszéltek Dedinszky Gyula életéről, munkásságáról

Az evangélikus gimnázium két végzőse, Petri Virág és Tóth Andrea egy-egy prezentációban mutatta be Dedinszky Gyula életét és munkásságát, érdekességeket is felvillantva. Elmondták:

• Dedinszky Gyula 1905. március 24-én született a ma Szerbia területén lévő Dunagáloson. Édesapja evangélikus lelkész volt, édesanyja pedig lelkészi családból származott: előbbivel magyarul, utóbbival szlovák nyelven beszélt otthon.
• 1915-től tanult Békéscsabán, a Rudolf Főgimnáziumban, azaz ott, ahol most az evangélikus gimnázium van. Eleinte nehezen ment számára az iskola, és az sem volt könnyű, amikor szülőtelepülését Trianon miatt elcsatolták. Éveken keresztül nem mehetett haza, osztálytársaitól és az igazgatótól kapott segítséget. 
• Aztán csak hazament, ott viszont nem tudott visszailleszkedni, így visszavágyott Békéscsabára. Egy gazda segítségével szökött át a jugoszláv-magyar határon. Gyalog ment onnan Szegedre és Hódmezővásárhelyre, majd lovaskocsin Orosházára, ahonnan vonattal jött Békéscsabáig.
• 1923-ban érettségizett, majd a pécsi egyetem soproni teológiai fakultásán tanult tovább. 1927-ben első magyar evangélikus teológushallgatóként ösztöndíjjal kijutott Helsinkibe, Finnországban rengeteg élményt szerzett, amelyeket itthon is próbált hasznosítani.
• Több helyen szolgált, majd az 1940-es évek elején Békéscsabára jött, mivel Szeberényi Lajos Zsigmond és Szeberényi Gusztáv halála miatt két lelkészi állás is megüresedett. 1942. május 18-án iktatták be.
• A második világháborút követően, az 1940-es évek végén a szovjet megszállás és a kommunisták térnyerése miatt korlátozták az egyházi életet, a hitoktatást is megszüntették. Dedinszky Gyulát pedig hamisan megvádolták azzal, hogy aláírásokat gyűjt az államosítás ellen. Ezért 1950-ben fél évre fel is függesztették, eltiltották a gyülekezeti munkától.
• Az evangélikus lelkész azonban nem tétlenkedett ebben az időszakban sem. Helytörténeti és néprajzi kutatásokba kezdett, az információkat kéziratokban rögzítette, majd kiadta. A 70-es évek elejétől, nyugdíjba vonulását követően többet tudott szentelni a szenvedélyére. Az egyik legismertebb műve az, amit a csabai kolbászról írt. 
• Munkásságáért rengeteg elismerést kapott. Békéscsabán Pro Urbe-díjjal tüntették ki, és tiszteletbeli doktori címet ugyancsak átvehetett. 
• 1994. május 22-én, életének 90. évében hunyt el, a Berényi úti temetőben nyugszik. Tiszteletére a Szent István tér 20. szám alatti parókia falán egy emléktáblát helyeztek el. A diákok hangsúlyozták, hogy Dedinszky Gyula mindig a jót és az igazságot kereste.

Az érettségi miatt projektmunkát készítettek róla

Kovács Nóra, a gimnázium pedagógusa elmondta, hogy a tanulók az érettségi apropóján egy-egy projektmunkát készítettek, amely három feladatból állt: 

1. írniuk kellett egy lexikonszerű életrajzot egy személyről; 
2. készíteniük kellett egy őt népszerűsítő prezentációt, ahol élményszerűvé is teszik a száraz tényeket; 
3. interjút kellett készíteniük valakivel, aki ismeri az illetőt vagy akinek a kutatási területéhez tartozik. 

A diákok közül hatan választották azt, hogy Dedinszky Gyula életét és munkásságát dolgozzák fel, és sokféleképpen közelítették meg a témát.