Kétmillióval nőtt a középosztály az elmúlt években

A globalizáció következményeként – amelynek egyébként vannak kedvező hatásai is – a fejlett Nyugat középosztályai sorvadásnak indultak 1988 és 2008 között, a nyertesei pedig Kelet-Ázsia középosztályai és a globális tőketulajdonosok lettek – mutatta be egy ábrán dr. György László, a gazdaságstratégiai feladatokban való szakmai közreműködésért és a Tanítsunk Magyarországért program koordinációjának ellátásáért felelős kormánybiztos, aki Herczeg Tamás országgyűlési képviselő meghívására érkezett Békéscsabára.

Erre a valós problémára adtak hathatós választ itthon, a meritokratikus gazdaság- és társadalompolitikával. Az előrejutás a képességen, a szorgalmon és az érdemen alapul. Hozzátette: egy mondás szerint is a szerencse az, amikor a felkészültség párosul a lehetőséggel. Kiemelte: azt szeretnék elérni, hogy széles, magabíró, vagyis nem kiszolgáltatott réteg legyen itthon, és ez egybecseng az amerikai álommal és azzal is, amit anno Széchenyi István fogalmazott meg. Sőt azzal is, amit Arisztotelész mondott mintegy 2300 évvel ezelőtt. 

Ők tartoznak a középosztályba

A középosztályba azok tartoznak, akik valamit felépítettek az életükben, és ezért van mit elveszíteniük. Emiatt van felelősségtudatuk. A saját életüket és a közösség életét meghatározó döntéseket pedig ennek a felelősségnek a tudatában hozzák meg – hangsúlyozta dr. György László. Ismertette: a középosztálynak kétféle meghatározása van.

Az egyik szerint a középosztálybeli lét életforma, életstílus, identitás. Az alsóbb rétegekbe tartozók, de a jómódúak is szeretik magukat ide sorolni. Példaként hozta fel, hogy édesanyja a tiszazugi tanyavilágból származik, szegény családból indult, és onnan tudott doktori fokozatot szerezni. Miközben ott van David Beckham, a dollármilliárdos egykori labdarúgó, aki méhészkedik, rend- és tisztaságmániás, futballcsapatot szervez, azaz tesz és vesz. 

Négy szempont alapján határozzák meg

De A középosztály forradalma című könyvben is ismertetettek szerint négy szempont alapján határozzák meg, hogy kik tartoznak ebbe a rétegbe.

• Egyrészt ez egy jövedelmi kérdés: azok vannak a középosztályban, akik az átlagfizetés 60 százalékánál többet, de kétszeresénél kevesebbet keresnek.
• Másrészt szükséges, hogy annyi vagyonnal rendelkezzenek, hogy a 13 meghatározott tételből ötnél többen nem szenvednek hiányt, ilyen például, hogy tudnak finanszírozni váratlan kiadásokat, egy egyhetes nyaralást, fizetik a felvett hitel törlesztőit.
• Harmadrészt az, ami itthon nagyon lényeges, hogy legyen biztos lakhatásuk, amit építenek és szépítenek.
• Negyedrészt pedig az, hogy legyen igényük a szellemi, lelki fejlődésre, kérdés tehát, hogy járna-e rendszeresen moziba, színházba, koncertre, múzeumba, sporteseményre.

Meritokratikus a magyar gazdaság- és társadalompolitika

A kormánybiztos hangsúlyozta, ezen szempontok, valamint mérhető adatok alapján 2011 és 2021 között 2 millióan léptek be alulról a középosztályba Magyarországon. Ez az, ami különleges a magyar gazdaság- és társadalompolitikában, amely meritokratius.

Mint mondta, a középosztály elsorvadása jelentette problémára másfajta válaszok is léteznek. Van olyan, hogy vegyék el a gazdagoktól a pénzt, és azt csak úgy adják oda a szegényeknek – szerinte ez nem járható út, volt hasonló, ezzel utalt a kommunizmusra. A problémát a szőnyeg alá is lehet seperni azzal, hogy egymásnak ugrasztják az egyes csoportokat, és azzal, hogy erősítik a leszakadó rétegek áldozatiságát.

Ezzel szemben itthon úgy döntöttek, hogy a járadékvadászoktól – akik addig módosítják a játékszabályokat, amíg nekik nem jó; valamint akik ölébe hullik a nyereség a megváltozott piaci helyzet miatt – veszik el különadókként az extra profitot. És ezt a pénzt a dolgozó, gyermeket nevelő, vállalkozó középosztály számára csoportosítják át: adókedvezményekkel a fiataloknak, a 30 év alatti és a négygyermekes anyáknak, a rezsivédelemmel, az otthonteremtési támogatással, az egykulcsos személyi jövedelemadóval.

A meritokraikus politika a szegényekért is a lehető legtöbbet teszi, mert utat mutat nekik a középosztály felé, és európai uniós adatok szerint 2014 és 2021 között itt csökkent a leggyorsabb ütemben a szegények aránya. Persze akad továbbra is tennivaló – tette hozzá dr. György László. 

Másik mérőszámot is kidolgoztak

Elmondta, hogy ha szélesedik a középosztály, akkor azzal hozzájárulnak a jóllét fenntartható növekedéséhez is. Szerinte ez lenne a követendő példa. Megjegyezte, hogy A középosztály forradalma című könyvével egy tükröt is tartott a nyugati civilizáció felé. Azok az értékek, amelyek a fejlett Nyugatot követendővé tették Délkelet-Ázsia számára, pontosan egyeznek azokkal, amelyekre a magyar társalom- és gazdaságpolitika épül, és amitől a Nyugat elfordult.

Elmondta: a bruttó hazai termék, a GDP helyett kidolgoztak egy másik mérőszámot, a harmonikus növekedési indexet. Ez több pillérre épül, nézik a gazdasági fejlettséget, a pénzügyi, a környezeti, a társadalmi vagy a demográfiai fenntarthatóságot, a munka- és társadalomalapúságot, és itt megjegyezte, hogy itthon 1 millióval többen tartanak el 1 milliónál kevesebbet azzal, hogy 1 millió munkahelyet teremtettek. A harmonikus növekedési index szerint Magyarország mellett például Lengyelország haladt előre a legtöbbet, a leginkább fejlettebbek pedig a skandináv országok.