Holokauszt 80: felkeresték a botlatóköveket Békéscsabán

Lukácsné Moskovitz Tamara, a Békéscsabai Zsidó Hitközség elöljárósági tagja elmondta, a Holokauszt 80 emlékév keretében arra emlékeznek, hogy 80 éve, 1944-ben Békéscsabáról, a dohánybeváltó területéről elvitték a békéscsabai zsidókat is, akik egyébként fontos szerepet játszottak Békéscsaba polgárosodásában. Példaként hozta fel az István malmot, ahonnan nemcsak az Osztrák-Magyar Monarchia területére, hanem az egész kontinensre szállítottak lisztet.

Lesznek további programok a Holokauszt 80 emlékév keretében

Megjegyezte, hogy a Holokauszt 80 emlékév keretében rendeztek korábban kihelyezett történelemórát diákoknak, majd helytörténeti sétát a Széchenyi-ligeti zsinagógától a vasútállomásig. Június 30-án ugyancsak szerveznek programot. A zsinagógában megemlékezést tartanak, amelynek keretében megemlékeznek a vésztői születésű költőről, Láng Idáról is. Ő Nagyváradon került kapcsolatba a nyugatos szerzőkkel, kötete is jelent meg, majd miután bevitték Békéscsabára, a dohánybeváltóba, megbetegedett, és a kórházban hunyt el. Ezért Békéscsabán, a Széchenyi-ligeti zsidó temetőben temették el.

Mik azok, kikre és mire emlékezetnek a botlatókövek?

Mészáros Zsuzsanna, a Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület alelnöke a botlatókövekről elmondta, hogy egy német, kölni szobrász, Gunter Demnig találta ki ezt a fajta megemlékezési módot. Ennek lényege, hogy egy macskakőre egy 10x10 centiméteres lapot helyeznek el, és arra felvésik, hogy kinek állítanak vele emléket, hogy az áldozat mikor született, illetve, hogy miként alakult a sorsa. Fontos, hogy a botlatókövek elkészítéséhez szükséges bemutatni a hiteles adatokat, bizonyos papírokat, hogy valóban azon ingatlanban lakott a holokauszt áldozata, amely előtt, a járdában elhelyezik a botlatókövet.

Az első botlatókövet 1995-ben tették le a németországi Kölnben. Kiemelte, immár több tízezer botlatókő van szerte Európában, és hogy összességében így ez a világ legnagyobb emlékművének tekinthető, a mindennapokban teszik láthatóvá a történelmet. Magyarországon az elsőt 2007-ben rakták le a Rádai utcában, és immár mintegy négyezer lelhető fel szerte az országban. Békéscsabán 16 található: ezek közül tizenkettőt 2012-ben helyeztek el, négyet pedig 2020-ban. Hangsúlyozta, hogy egy botlatókőre egy név kerül fel, tehát ha egy családról van szó, akkor minden családtagnak külön botlatókövet készítenek.

Öt helyszínen, 16 botlatókőnél meséltek a békéscsabai családokról

A városi séta keretében a résztvevők felkeresték mind a 16 békéscsabai botlatókövet az öt helyszínen, ahol Lukácsné Moskovitz Tamara ismertette, hogy mit kell tudni az áldozatokról, a családokról, hogy milyen fontos szerepet töltöttek be Békéscsaba életében.

• A Deák utca 12. szám alatt az Ádám család tagjaira, Ádám Lászlóra, Ádám Lászlónéra, Ádám Jánosra és Ádám Andrásra emlékeztetnek a botlatókövek. Hétköznapi polgári életet éltek, a neológ zsinagógába jártak. Az Andrássy és az Irányi utca sarkán volt cipőüzletük, mellette pedig egy textilboltot működtettek. 
• Az Andrássy és a Kinizsi utca sarkán találhatók a Kulpin család, Kulpin Ferenc, Kulpin Ferencné és Kulpin György számára emléket állító botlatókövek. Kulpin Ferencet és Ferencnét a békéscsabai gyűjtőtáborból sikerült kimenekíteni, és Budapestre, egy védett házba vinni, azonban a nyilasok később őket is elkapták és belelőtték a Dunába. Fiukat, Györgyöt kényszermunkára vitték a Don vidékére, ahol egy beszámoló szerint kegyetlen módszerrel kivégezték.
• Az Andrássy és a Gyóni Géza utca kereszteződésében dr. Révész Fülöp, dr. Révész Fülöpné, dr. Révész Sándor és dr. Révész Sándorné emlékére raktak le botlatóköveket. Fülöp köztiszteletben álló orvos volt, a zsidó iskolaszék elnökeként is szolgált többek között, míg Sándor fogorvos volt, és részt vett a békéscsabai kulturális életet meghatározó Aurora-kör megalapításában, amelynek titkárává választották. A családot Auschwitz-Birkenau koncentrációs táborába deportálták.
• A Gyóni Géza utca 24. szám alatti botlatókövet Hirsch Jánosné Kohut Ella számára tették le. Férje, Hirsch János villamossági, rádió-, valamint kerékpárszaküzletet működtetett az Andrássy úton. Hirsch Jánosnét fiával, Hirsch Gáborral 1944. június 26-án szintén Auschwitzba deportálták, ahonnan őt 1944 szeptemberében egy munkatranszporttal Stutthofba vitték, ahol életét vesztette.
• A Jókai utca 16. szám alatti botlatókövek Hirsch Józsefnére, Hirsch Józsefre, Hirsch Imrére és Hirsch Imrénére emlékeztetnek, akik az előbbi Hirsch család rokonai voltak.