Ezért került pálinka, halászlé és torta a csabai kolbász mellé

A HUNG-2023 program keretében Fabulya Attila, a Csabai Pálinka Klub szakmai vezetője, okleveles pálinkabíráló tartott előadást csütörtökön az Uhrin Zoltán Klubházban, mely a csabai kolbász egyik bázisa. Ismertette a magyar pálinka történetét a kumisztól a szocializmus árnyékos oldaláig, majd az ital fényes karrierjét, amivel a kiemelkedő magyar értékek csúcsára jutott, beválasztották a hungarikumok közé. A pálinka békéscsabai történetére külön kitért az előadó.

A csabai kolbászklub tagjai közül szinte mindenki főz fagy főzet pálinkát, mert a mondás úgy tartja, ha váratlan vendég toppan be, pálinkának és kolbásznak lennie kell otthon, hogy legyen mivel megkínálni.

Kiváló nedűket kóstoltatott a Csabai Pálinka Klub elnöke

Fabulya Attila kitért arra, hogyan dolgozzuk fel a gyümölcsöket, mire figyeljünk, hogy kiváló minőségű cefrénk legyen. A klubosok nemcsak elméletben, hanem gyakorlatban is megismerkedhettek a pálinkával, mert a békéscsabai Árpád Pálinka Manufaktúra jóvoltából kiváló nedűket kóstoltatott Mihály László, a Csabai Pálinka Klub elnöke. A nedű mellé is jólesett pár szelet csabai kolbász.

A halászlé elfogyasztása után következett a meglepetésprogram, mely a klub egyik „motorjának”, a most 80 éves Lugosi Gyulának szólt. Piatkó György kiemelte, Gyula – aki a klub alapító tagja – nem ismer lehetetlent. Ő a mindent megoldó ember, ha netán nem tud valamit megcsinálni, tudja, kihez kell fordulni e leglehetetlenebb problémákkal, helyzetben is.

Márkus Beáta mestercukrász érkezett a szülinapi tortával

A klubosok meglepetésként hívtak hastáncos hölgyeket, akik körbetáncolták a születésnapost, majd megérkezett Márkus Beáta békéscsabai mestercukrász a szülinapi tortával, pluszban még somlói galuskát is hozott. Az ünnepelt az egészről semmit nem tudott, nem a születésnapja alkalmából készítette a halászlevet, hanem azért, mert ez jó szokása évek óta. Szerencsére fog annyit Krátky Mátyáshoz hasonlóan, hogy ne kelljen a szomszédba menni halért.

Megtanulta, hogy mi a sertés nyúlja

Lugosi Gyula meghatódott a meglepetéseken, és elmondta, jólesik neki, hogy lényegében mindenki tősgyökeres csabainak tartja.

– Budapesten születtem 1944-ben, ott tanultam ki a géplakatosi szakmát. Katonaként a békéscsabai Dugovics-laktanyában szolgáltam, és akkoriban ismertem meg későbbi feleségemet, Manyikát – mesélte. – 1997-ben az Elektroház udvarán, az SZTK-pályákon rendezték meg az első Csabai Kolbászfesztivált. Ott ismertem meg Ambrus Zolit és Uhrin Zolit, akik nagyon sokat tettek a csabai kolbász elismertségéért. Apósomtól megtanultam, mi a különbség, ha a hátán vagy a hasán bontjuk a sertést, attól függően, hogy mit akarunk megőrizni kolbásznak, húsnak, sonkának. Megtanultam, hogy mi a sertés nyúlja, és hogy ennek igazából semmi köze a tapsifüleshez.

Örömmel mutatják be, hogyan készül a csabai kolbász

Gyula csodálattal nézte, hogy csak jöttek és jöttek az emberek az emberek a fesztiválra, és mindig előkerült valahonnan egy kis házi szilva- vagy barackpálinka. A zenekar húzta, a látogatók pedig fogyasztották a kolbászt. Szerinte akkor lett újra közösségi élmény ez a termék.

Szólt arról is, hogy Békéscsabán kortól, nemtől függetlenül az igazi jó kolbászt a többség szereti.

– Emellett van egy kolbászfesztiválunk, ahova idesereglenek az ország és a világ számos pontjáról – ecsetelte az ünnepelt. – A kolbászklub minden fesztiválon a hátteret adja, ezenkívül felépítünk egy külön sátrat a disznóvágás-bemutatóknál, és kóstoltatjuk is a frissen elkészült finomságokat. Ami pedig az utánpótlás szempontjából a leglényegesebb, a klub vezetősége figyeli a pályázatokat, és nyer is ezeken. Így valósult meg például a „Minden csabai gyereknek legyen saját kolbásza!” projekt. Örömmel  mutatjuk be a következő generációknak, hogyan készül a csabai kolbász, a tudás átadása mellett a munkafolyamatokat közösen végezzük.