300 éve érkeztek Gyulára német telepesek

A pénteki program a művelődési központban kezdődött rendhagyó történelemórával, ahol dr. Görgényi Ernő, Gyula polgármestere mondott köszöntőt, és idézte fel a gyulai németek betelepülését, a gyulai németek történelmét.

Gyulai németek betelepülése: dolgozni érkeztek

– Az első német telepesek dolgozni jöttek hozzánk. Arra vállalkoztak, hogy újjáépítik a várost, újjászervezik az életet, megint művelhetővé teszik a földeket, és ipart teremtenek – fogalmazott beszédében a polgármester. – Részt vállaltak abból a heroikus munkából, amelynek eredményeként végül a magyarokkal és a románokkal együtt felvirágoztatták városunkat. És azóta többször is újjá kellett építeni Gyulát, többször is újra kellett kezdeni mindent az árvizek, a tűzvészek vagy éppen a történelem szeszélye folytán. De a gyulaiak mindig talpra álltak, mindig újrakezdték, és ebben nélkülözhetetlen, meghatározó szerepe volt a gyulai németeknek, a gyulai németek munkakultúrájának, mesterségbeli tudásának és hitének.

Újjá kellett építeni Gyulát

• Dr. Görgényi Ernő szólt arról, hogy miért kellett újjáépíteni Gyulát 1724-ben.

– A város nem a török hódoltság alatt pusztult el, hanem a visszafoglalás és a háborút követő felfordulás következtében – folytatta a gondolatot. – Mi, akik nyolc évtizede békében élünk, akik egy békés világba születtünk, nem tudjuk, hogy mik a háború valódi következményei. A gyulai vár 1695-ben szabadult fel a török megszállás alól, tíz éves ostromzár után. A tíz év alatt teljesen elpusztult a város környéke. A katonák és a nyomukban járó martalócok felégették a községeket, elüldözték a lakosságot, nem maradt, aki művelje a földet, alakítsa a tájat. A Körösök és más vízfolyások visszavették az uralmat a békési tájon, a vidék elmocsarasodott, elvadult. Eközben a török távozása után a várban maradt rác katonák módszeresen kirabolták, és legyilkolták a még megmaradt magyar lakosságot, s ugyanígy a harcok után visszaszállingózó magyar családokat. A Rákóczi-szabadságharccal együtt járó hadműveletek is okoztak pusztulást, teljesen megszűnt a közbiztonság. Végül befejeződött a szabadságharc, és eltűntek a rácok is. Városunkba visszaköltözött 15-20 református magyar család, 20 katolikus magyar család, és itt maradtak román családok is. A gyulai uradalom új birtokosa 1720-tól Harruckern János György lett.

A gazdálkodás újraindításához kellett a munkáskéz, de belföldön nem talált elegendő létszámban olyan népességet, amelynek tagjait letelepíthetett volna a birtokán. Ezért Németországra vetette a tekintetét, ahol az örökösödési szabályok és az ottani háborúk miatt elszegényedés miatt sokat kerestek új lehetőségeket. Az uralkodó rendelkezései támogatták a németek idetelepülését. Harruckern robotmentességet, gabonakölcsönt, a lakhatáshoz épület- és tűzifát biztosított, illetve más kedvezményeket is adott. Az érkezőknek Harruckern a mai Németváros területén biztosított házhelyeket, mert az szigetként akkoriban még lakatlan volt. A németek szőlőtelepítésre alkalmas földeket kaptak a mai Törökzug területén, szántóföldjeiket pedig a város déli határában kapták meg. 

Termőre fogták a földeket

• Mint kifejtette, a németek szorgalmasak, pedánsak voltak, hamar termőre fogták a szántókat, és szépen művelték a szőlőket. Iparosaik és kézműveseik is hozzájárultak a gazdálkodás újraindításához. Hangsúlyozta, a kölcsönös tiszteleten alapuló békés együttélés jellemzi ezt a három évszázadot magyarok, németek és románok között, melynek gyümölcseit nemzedékek élvezhették.
• A rendhagyó történelemórán Szilágyi Sándor történész a letelepedés körülményeiről, Fodor György magyartanár Németváros meghatározó személyiségeiről tartott előadást, Kiss László író pedig fiatalon megélt németvárosi emlékeit elevenítette fel novellái segítségével.

Szekeres felvonulást tartanak

A Gyulai Német Nemzetiségi Önkormányzat által szervezett programsorozatban délután kulturális események következtek a Máriás-házban, míg szombaton délután ugyancsak a Máriás-házban Mustfokoló címmel felidézik a régi németvárosi szüreti hagyományokat, lesz szekeres felvonulás, a Vigadóban közösen elfogyasztják a 300 szeletes ünnepi tortát, majd szüreti sváb bált rendeznek.