A hősökre és mártírokra emlékeztek Békéscsabán

Békéscsabán a városi közgyűlés 1995-ös döntése alapján 1996-tól városi szinten emlékeznek azokra a hősökre és mártírokra, akik életüket áldozták, vérüket hullatták a hazáért – ismertette elöljáróban beszédében Juhász Zoltán, a Békés Megyei Könyvtár igazgatója. A mostani rendezvényen versekkel és dalokkal közreműködött Liszi Melinda, a Békéscsabai Jókai Színház művésze, míg trombitán játszott Bakai László trombitaművész, a zeneiskola pedagógusa.

A 20. század történelmi eseményei, legtöbbször borzalmai tragédiaként sújtottak le Magyarországra. A viharokkal teli időszakban 

• a harcban bátorságukkal, vitézségükkel kitűnő, halálra is elszánt katonákból hősök, 
• a valamely eszméért, elvért, meggyőződésért életüket feláldozókból pedig mártírok 

születtek – folytatta Juhász Zoltán. 

Közel ezer békéscsabai veszett oda az első világháborúban

Szólt az első világháborúról, hogy a békéscsabaiak többsége a 4-es honvéd gyalogezred vagy a 101. császári és királyi gyalogezred kötelékében harcoltak, olasz és orosz frontokon. A békéscsabaiak közül 963-an estek el, több száz hadiözvegyet, hadiárvát hagyva maguk után.

Békéscsabán 1917-ben létrejött a hősi temető, a sírkertben hat nemzet katonái nyugszanak, a magyarok mellett németek, románok, olaszok, oroszok, szerbek. A 728 sírból 489-ben magyar hős lelt örök nyugalomra. A Szarvasi út melletti kiserdő helyén létrehozták 1921-ben a hősök ligetét, amely a 20-as években kedvelt kirándulóhellyé vált. 

1923-ban Békéscsabán létesült az ország első olyan emlékműve, amelyet az első világháború áldozatainak emlékére emeltek. Az obeliszk jól jelképezi a hősöknek kijáró tisztelet időtállóságát, a korszakokat és rendszereket kiálló stabilitását. Ledönthetik, elföldelhetik, ahogy azt tették az 1950-es években, de a valódi emlékezet, a kegyelet nem múlik el, hiszen kiásták, helyreállították – fogalmazott megemlékező beszédében.

A második világháború ugyancsak rengeteg veszteséggel járt

A Békés Megyei Könyvtár igazgatója szólt arról, hogy a második világháború során, a német megszállást követően a zsidókat megkülönböztették, vagyonukat elvették, gettókba telepítették. 1944 májusában Békéscsabán több mint 2 ezer zsidót külön házakban helyeztek el, június 25-én pedig a békéscsabai zsidóság jelentős részét bevagonírozták, majd megkezdték deportálásukat. 

1944. szeptember 21-én légitámadás érte Békéscsabát. A vasútállomás került a célkeresztbe, de megsemmisült az Andrássy úti MÁV-lakótömb, a Kakas szálloda, a jaminai római katolikus templom is, és közel százan vesztették életüket. Aztán, 1946 és 1948 között a második világháború győztes nagyhatalmai elrendelték a magyarországi németek kitelepítését, Békéscsabáról több mint 300 német származásút telepítettek ki ártatlanul, a kollektív bűnösség elve alapján.

1956-ban is születtek hősök és mártírok

Beszélt az 1956-os forradalom és szabadságharc kapcsán arról, hogy november 4-én szovjet páncélosok tüzétől a Szent István téren esett el Harmati Imre rendőr alhadnagy, a Szabadság téren pedig Kovács Zoltán honvéd alezredes. Ismertette, hogy bár Mány Erzsébet és Farkas Mihály letették a fegyvert, halálra ítélték, és 1957-ben a Kazinczy utcai laktanyában kivégezték őket.

A 20. század bizonyította, hogy a harcok és háborúk mindig pusztítással járnak. Legyen szó anyagi javakról, értékekről, épületekről, emberi életekről vagy testi, lelki egészségről – fogalmazott. Mint mondta, az emberi tettek eredménye, hogy hősök, mártírok és áldozatok születnek, legyen szó 1914-ről, 1944-ről, 1956-ról vagy 2024-ről. Kötelesség méltó módon emlékezni azokra, tiszteletet adni azoknak, akik a szabadságért küzdve vagy ártatlanul, hatalomvezérelt pusztítás során vesztették életüket.

Megkoszorúzták a második világháborús emlékművet a Szabadság téren

A hősök és mártírok emléknapja alkalmából szervezett megemlékezésen katonák közreműködésével megkoszorúzták a Szabadság téri második világháborús emlékművet. Koszorúzott többek között

• az önkormányzat nevében Bálint József alpolgármester,
• a polgármesteri hivatal képviseletében dr. Bacsa Vendel jegyző és dr. Kiss Gyula aljegyző,
• Békés Vármegye Önkormányzata nevében Szegedi Balázs alelnök.

A rendezvény zárásaként koszorúztak a Kovács Zoltán honvéd alezredes és Harmati Imre rendőr alhadnagy emlékére emelt emléktábláknál is, előbb a Szabadság téren, majd a Szent István téren.