165 éves a dévaványai posta

A dévaványai posta történetét  Lovászi József, a Dél-alföldi Postatörténeti Alapítvány kuratóriumi titkára elevenítette fel. Déva-Ványa mezővárosban 1859-ben nyitott postakiadóságot a Magyar Királyi Posta Nagyváradi Igazgatósága. Ez akkor még csak egy helyiséget jelentett, ahol leveleket lehetett feladni és átvenni. Minden héten négy alkalommal „küldöncszekér” vitte-hozta a küldeményeket Dévaványa és Gyoma között. A küldemények száma olyan gyorsan nőtt, hogy a kiadóságot decembertől postamesterséggé minősítették át, és ettől fogva naponta járt a „küldöncszerkérposta” Déva-Ványa és Gyoma között. A postamesterség a belterület mellett a környező puszták – Károly, Kérsziget, Simándsziget, Sártóköz – lakóinak szóló küldemények kézbesítését is ellátta.

1886-ban a postamesteri hivatalban távíróállomást szereltek fel

A postahely hivatalos megnevezése ekkortól „postával egyesített távíróállomás” lett. Majd három évvel később megnyílt a Gyoma–Dévaványa–Kisújszállás vasútvonal. Ez lehetőséget biztosított arra, hogy a postaanyag lovasszekér helyett vasúton jusson el Gyomára, illetve onnan Dévaványára. A szállítás így nemcsak gyorsabb, de biztonságosabb is volt, mint a szekérposta. A Magyar Királyi Államvasutak a sínpár mellé távíróvezetéket húzott ki, és a vasútállomáson távírdát létesített. 1891. december 1-jétől Kéthalom vasúti távírdaállomás felhatalmazást kapott állami és magántáviratok felvételére. Mindez tovább növelte a térség postai és a távközlési forgalmát. A dévaványai postamester ekkor már a belső hivatali munkát segítő kiadót is alkalmazni tudott. A posta 1904-ben kézikapcsolású távbeszélőközpontot kapott és 1913-ban már 12 telefonelőfizető volt bekötve a postához.

Az első világháború éveiben jelentősen megemelkedett a posta küldeményforgalma a frontra küldött levelek és csomagok miatt. 1918 után az Alföld jelentős része román megszállás alá került, 1920-ban pedig a trianoni békediktátum hatására megváltoztak az országhatárok. A Nagyváradi Posta- és Távírda Igazgatóság a határon kívülre került, Dévaványa postamesterséget ezért az újonnan alakult Szegedi Postaigazgatóság irányítása alá sorolták át.
A hagyományos postaforgalom mellett a telefonelőfizetők száma is gyarapodott. 

1949-ben a postamesterséget postahivatallá minősítették át 

így vállalkozói alapon működő postából állami postahivatallá vált. Az 1950-es évek elején a postahivatalokat a dolgozók létszáma szerint I-től VI-ig osztályokba sorolták. Mivel Dévaványa postának jelentős volt a forgalma, a hivatal IV. osztályú besorolást kapott.

A postahivatal 1971. július 31-ig minden nap nyitva tartott. 1973-ban országosan áttértek a kéthetenkénti szabadszombatra. Ez a változás megtörtént a dévaványai postán is. 1974 nyarán leszerelték a postahivatalban az addigi LB telefonközpontot, és nagyobb kapacitású, több telefonbekötést lehetővé tevő CB 100-as központot kapott. 1981-ben az ország postái áttértek a csökkentett munkarendre, előbb 42, majd 40 óra lett a heti munkaidő. Ez azt jelentette, hogy fokozatosan megszűnt a falvak postáinak szombati nyitva tartása.

1985-ben jelentős átalakítások történtek a dévaványai postahivatalnál

Megszűnt a szolgálati lakás, és új helyre került a telefonközpont. A korábbi 100-as központ helyett még nagyobb kapacitású CB 240-es központot kapott a Szegedi Postaigazgatóságtól. A bekötött telefonelőfizetők száma ekkor már akkora volt, hogy a telefonközpont folyamatos szolgálatot látott el. Ez azt jelentette, hogy éjjel-nappal, vasárnap és ünnepnap is 24 órában kérhetett telefonkapcsolást az, akinek volt telefonelőfizetése. Akinek nem volt, az a posta zárva tartása alatt segélykérésre a postaépület bejárata mellett elhelyezett nyilvános telefont használhatta.

Békésben utolsóként Dévaványán szűnt meg 1997-ben a kézi kapcsolású távbeszélő-szolgálat

Szinte ezzel egy időben a szombati nyitva tartás is véget ért. Arról nem sikerült hiteles dokumentumot fellelni, hogy ki volt 165 évvel ezelőtt a dévaványai postakiadó, valamint az első postamester. Az viszont dokumentumokkal igazolható, hogy 1873-ban már Scholcz Ferenc volt a postamester Dévaványán. A Scholcz-család egymást követően négy postamestert adott a településnek. Ennek az a magyarázata, hogy a postamesterség akkoriban vagyoni értéknek számított, és családon belül öröklődött. Ezt követően 39 éven át Izsó Mária, férjezett nevén Bogya Andrásné vezette a postamesterség munkáját.

Őt Havadi Béla követte, utolsó postamesterként. 1949-ben ugyanis a postamesterségeket megszüntették, és átminősítették állami postahivatallá. A postahivatal-vezető 28 éven át Csíkhelyi Endre volt. Majd 19 éven át Illin József irányította a dévaványai posta munkatársi kollektíváját. Őt Barta Jánosné követte a postavezetői poszton 2009-ig. 2010-től pedig Bartáné Szalai Mária a postavezető.