Fennállásának 25. évfordulóját ünnepli szombaton a Bárka irodalmi, művészeti és társadalomtudományi folyóirat a Békéscsabai Jókai Színházban. Az esten bemutatják a legújabb, ünnepi számot, a negyedszázados jubileum alkalmából kiadott antológiát és átadják a 2017-es Bárka-díjakat.
A Bárka 1993-tól a Tevan Kiadó alkalmi kiadványa volt, évi egy-két tematikus összeállítással – emlékezett vissza a kezdetekre Elek Tibor, aki 1996-ban szerkesztette először a lapot, akkor egy a határon túli magyar irodalom alkotásaiból álló dupla számot. – 1997-ben kibővült a szerkesztőség, akkor kerültem be hivatalosan a szerkesztőségbe, és akkor határoztuk el, hogy egy valódi folyóiratot csinálunk a Bárkából. Előbb negyedévi megjelenéssel, majd évente már hat szám készült. Innentől, 2000-től a megyei könyvtár lett a kiadó, és a szerkesztőség is ott működött, 2007 óta pedig ezt a szerepet a Jókai színház vette át.
– Mit tart az elmúlt negyedszázad legfőbb eredményeinek?
– A kezdeti törekvések a mai napig jellemzik a Bárkát. Nyitottak vagyunk, befogadókészek minden érték iránt, tekintet nélkül a korra, nemre, származásra, lakhelyre, illetve a különböző művészeti irányzatokhoz való tartozásra. S így a legkülönbözőbb irodalmi stílustörekvések, ízlésirányok, világnézeti táborok legjelesebb hazai és határon túli alkotóinak írásait közölhetjük. Közben nem feledkezünk meg a helyi, regionális művészeti, irodalmi eredményekről sem. Eredmény, hogy sikerült bizonyítani azt, hogy az egyetemesség és a regionalitás a minőség és az értékelvű szemlélet, illetve gondolkodásmód keretei között nincs feloldhatatlan ellentétben egymással. Eredmény az a sok jó, tartalmas lapszám is, amit sikerült a fentiek jegyében megjelentetnünk. Eredmény, hogy folyamatos innováció, megújulás jellemzi a munkánkat, ami jól látszik a több mint tíz éve elindított Bárkaonline fejlődésén is.
– Az idei első, jubileumi szám bevezetőjében úgy fogalmazott, hogy tudatosan törekedtek a „kánontörésre”…
– A nyolcvanas, kilencvenes évekre jelentősen átrendeződött a magyar irodalom. Kialakult egy uralkodó kánon, s számos irány, szerzői csoport, alkotó kiszorult onnan, vagy háttérbe szorult. Sosem értettem igazán egyet azzal, hogy van egy olyan irodalmi fejlődésvonal, amelynek meg kell felelni, s hogy csak azok az értéket teremtő alkotók, akik annak megfelelően dolgoznak. Ezért próbáltunk olyan irodalmi törekvéseknek, alkotóknak is teret biztosítani, őket is helyzetbe hozni, akik a divatos kánonban nem nagyon kaptak helyet. Mindig nagy hangsúlyt fordítottunk a határon túli alkotók szerepeltetésére, és tudatosan törekedtünk a fiatal, pályakezdő írók helyzetbe hozására is.
– Mennyire könnyű vagy nehéz napjainkban a fiatal tehetségek felkutatása? Hogyan történik a szerkesztés?
– Amint említettem, folyamatosan és rendszeresen szerepelnek nálunk fiatal alkotók is. A legújabb, idei első, némiképp ünnepinek nevezhető számunkban is több tehetséges pályakezdő, például Bék Timur, Pataki Tamás, Skobrák Máté munkái olvashatók, olyan alkotóké, akik még az első publikációiknál tartanak. Sőt, Skobrák Máté verseivel indítjuk a számot, köztük azzal, amivel az Arany János-évforduló alkalmából a Petőfi Irodalmi Múzeum által kiírt szépirodalmi pályázatot megnyerte. Mindig figyelünk a helyi tehetségek pályára segítésére is, a nemrég első kötetével jelentkező békéscsabai Csillag Tamás is a mi felfedezettünk, első versei nálunk jelentek meg. A szerkesztést, kiválasztást szerkesztőtársaimmal, Farkas Wellmann Évával, Kiss Lászlóval és Szil Ágnessel közösen végezzük a hozzánk beküldött anyagokból, értékrendünk és tapasztalataink alapján. Illetve fel is kérünk számunkra fontos szerzőket, hogy írjanak, küldjenek nekünk. Külső munkatársként segít bennünket Kiss Ottó. A társadalomtudományi anyagok megszervezését Erdész Ádám végzi, a képzőművészetiekét Gyarmati Gabriella, a Papírhajó című gyerekirodalmi rovatot pedig Lovász Andrea szerkeszti. A lap két utóbbi formátumát Lonovics László tervezte, és az egyes számok végső vizuális arculata is neki köszönhető.
Mindenkit várnak a jubileumra
– A jubileum alkalmából nemcsak egy olyan ünnepi folyóiratszámot jelentettünk meg, amelyben nagyon sok jeles hazai és határon túli szerzőnk remek szövegét közöljük, hanem kiadtuk a Bárka-díjasok szépirodalmi antológiáját is Emlék egy állapotra címmel. Ezzel egykori békéscsabai költőbarátunk, Újházy László verscímét kötetcímmé emeltük – mondta el lapunknak Elek Tibor. A rendezvény kapcsán hozzátette: – Mindkét kiadványt bemutatjuk a szombat délután kezdődő ünnepi programsorozat keretében. 15 órától előbb fotók, szóbeli emlékképek segítségével, felolvasott szövegekkel megidézzük a lap történetét. Ismereteim szerint ezen a programon Szarvas Péter, Békéscsaba polgármestere is jelen lesz, és részt is vesz a programban. 17 órától több Bárka-díjas szerző, például Markó Béla, Vári Fábián László, Zalán Tibor jelenlétében bemutatjuk az említett antológiát. Közben a Körömvirág együttes Bárka-díjasok megzenésített verseit adja elő. Végül 19 órától egy ünnepi gálaest keretében tekintünk vissza az elmúlt évekre, a tavalyi évre, átadjuk a Bárka-díjakat Garaczi Lászlónak, Pécsi Györgyinek, Vörös Istvánnak. Felolvasnak az idei első számból a helyi és vendégszerzők, Bartus Gyula és Kovács Edit színművészek, valamint muzsikál a Békés Banda. Minden érdeklődőt szeretettel várunk mind a három programra.
Elek Tibor: folyamatos innováció, megújulás jellemzi a munkánkat
