Az operettből az operába énekelte magát Rálik Szilvia

Rálik Szilvia Békéscsabán született, majd a csabai Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában végzett magánének szakon. A családias légkörű iskola és egy rövidebb debreceni kitérőt követően, átirányítással került a szegedi Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolára, ahol „az operajátszás Puskás Öcsije”, Berdál Valéria osztályába járt.

Későn érő típus lévén hangja a csoporttársaihoz képest később, harmadik évfolyamra kezdett beérni, ezért a főiskolai évek alatt tanárnak és családanyának készült. Terve és pályája a Jókai színházban váltott irányt, ahol főiskolásként oktatta a Színitanház diákjait, többek között Komáromi Anettet.

Az egyik tanóra után a teátrumban maradt, skálázott. Nem tudta, hogy a szomszédban Hídvégi Miklósék próbálnak. Még aznap este összefutottak a rendezővel a büfében, aki – mivel zárt ajtók mögül is felfigyelt tehetségére – beugrós szerepet ajánlott számára a Cigányszerelemben. „Így indult az énekes karrierem ” – fogalmazott a művésznő.

A Lehár operettel összesen hat hetet töltött Németországban. Az utolsó héten a repülőúton megbetegedett Szóka Júliát helyettesítette Ilona szerepében. S bár az összes addigi próbán részt vett, azelőtt egyszer sem kellett beállnia. Így a német nyelvű előadás előtt mindössze egyszer próbálta el szerepét. A felkészülést fotografikus memóriája is segítette, a prózai részekkel tűzdelt szerepet végül gond nélkül hozta. Ekkor derült ki róla, hogy bármikor képes és alkalmas a beugrásra. Később több alkalommal került hasonló helyzetbe.

Hídvégi Miklós unszolására adta be jelentkezését a Szegedi Konzervatóriumba, ahol a drámai szoprán hang egyik legnehezebb szerepéből, Verdi Lady Macbethjéből diplomázott. Egyetemi tanárának, Temesi Máriának köszönhetően eljutott a Magyar Állami Operaház meghallgatására is. A Macbethet rá egy évre az operaház is műsorra tűzte, így a meghallgatás során ismét felfigyeltek Szilviára, aki huszonévesen megkapta a főszerepet. Az előadás előtt az igazgató azonban visszavette tőle az összes szerepét, mert nem vett részt egy kötelező operaházas kurzuson, helyette Szegedre ment a Simon Boccanegrban fellépni. „Úgy gondolkodtam, hogy muszáj elénekelnem a darabot a Macbeth előtt, mert addig csak operettekben énekeltem” – árulta el Szilvia. Végül egyik tanára, Hamari Júlia hatására bocsátott meg neki az igazgató, és eljátszhatta szerepeit, így a Lady Macbethet is. „Egyáltalán nem gondolkodtam azon, hogy operaénekes legyek. Ebből a szerepből jött ki minden egyes lehetőség” – hangsúlyozta az énekesnő.

Ezután Lizát játszotta Csajkovszkij pikk dámájában, de mivel nem jött ki jól a rendezővel, és magányosnak érezte magát Budapesten, a pálya elhagyásán gondolkodott. Kételyeit egy békéscsabai jósnő oszlatta el, aki megerősítette abban, hogy az éneklés a karmája. Azóta is az operaházban dolgozik, ahol megannyi drámai szerepben láthatta a közönség.

Gyakran érte támadás operetténekes múltja miatt

Számtalan operett előadásban énekelt pályája során Rálik Szilvia, ma már viszont csak operában szerepel. Múltja miatt azonban sok támadás érte, „nem kezelik szeretettel az opera világában az operett műfaját” – fogalmazott. Az énekesnő nem ért egyet pályatársai gondolkodásával. Szerinte az operettnek köszönhetően tanult meg sok apró dolgot, a színpadi jelenlétet és a színpadon való természetességet is. „Az operett nehéz dallamvilággal bír, összetett embert és koncentrációt igényel. Ráadásul egy időben táncolnak és énekelnek a szereplők” – emelte ki.

Szabadidejében szívesen sportol. Férjével gyakran tollasoznak és fociznak, de szeret biciklizni és úszni is. Több díjjal ismerték el munkáját: Simándy József Énekversenyen I. hely (2000), Év hangja (2004), Gundel-díj (2008), Príma-díj (2010), Artisjus-díj (2004), Oláh Gusztáv-díj (2013), Liszt-díj (2014), Magyar Állami Operaház Kamaraénekese (2014).