Könyv készült Mata János és Kner Imre levelezéséből

Kner Imrét, a magyar tipográfia huszadik századi megújítóját, az európai könyvművészet kiemelkedő alakját aligha kell bemutatni Békés megyében. Mata Jánost azonban talán kevesebben ismerik, pedig egy rendkívül figyelemreméltó tehetségről van szó – nyilatkozta lapunknak dr. Erdész Ádám.

A Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltárának igazgatója elmondta, barátságuk idején Kner Imre az ötvenes éveiben járt. Mata János 1907-ben született Hegyközkovácsiban, ami a trianoni békeszerződést követően Romániához került.

A fiatalember 1928-ban – mivel nem akart a román hadseregbe bevonulni – átszökött az anyaországba. Két éven keresztül hivatásos katona volt, majd beiratkozott a debreceni egyetemre, filozófiából doktorált. A cívisvárosban közben ismertté vált verseivel, újságcikkeivel és fametszeteivel.

A korlátokat nehezen viselő tehetség nem könnyen szerzett állást, tanárai, szimpatizánsai segítségével a debreceni levéltárban helyezkedett el a mai viszonyok közötti értelemben közfoglalkoztatottként.

Az intézményben talált rá Nagykállói Fényes Istvánnak, a város 1660-as évekbeli jegyzőjének verses krónikájára. A majd három évszázaddal korábban élt Nagykállói egy jegyzőkönyv üres lapjaira írt minden hónaphoz egy-egy történetet. Debrecen életében az érintett időszak egy meglehetősen szomorú periódus volt, hiszen hol a törökök, hol a németek vagy a hajdúk rabolták ki a települést.

Mata tizenkét fametszettel illusztrálta a krónikát, és 1943-ban kereste meg az akkor elsősorban a közigazgatási nyomtatvány üzlettel foglalkozó és rendkívül elfoglalt Kner Imrét. A szakember, bár gondolkodott, hogy elvállalja-e a kötet elkészítését, végül Mata János tiszteletteljes magatartása és hozzáállása láttán elvállalta a feladatot. Ezután élénk levelezés alakult ki közöttük, Kner sűrűn gépelt, többoldalas leveleket írt Matának, aki levéltári dokumentumokból kiemelt üres lapokon válaszolt neki, korabeli stílusban, és az írásokat rajzokkal is illusztrálta. Az összehajtott lapokat viaszpecséttel látta el, és úgy küldte el. Diskurzusuk rengeteg érdekes akkori kérdést érint. Dr. Erdész Ádám tavaly megjelent A Kner család és más történetek című kötetében tett említést a levelezésről.

Kner és Mata kötete óriási sikert aratott. Mata főállást és ösztöndíjat kapott, ám mindkettőjük sorsa tragikus fordulatot vett. Kner Imrét internálták, 1945-ben elhunyt. A Mata család Debrecen bombázása miatt Nyírmihálydiba költözött. Mata János, rajzkészségének és orosznyelv-tudásának köszönhetően, még a megszálló oroszoknak is szimpatikussá vált. Híre ment azonban, hogy az orosz katonák összeszedik a település férfilakosságát, mert a helyiek állítólag agyonvertek nőkkel erőszakoskodó bakákat. Az érzékeny lelkű, bár sérült lába miatt biztonságban lévő Mata János összetört, elment otthonról, holttestét hat-hét nap múlva a temetőben találták meg.

Felesége azt gyanította, megölték. Fia, ifjabb Mata János – későbbi filmrendező, a Kukori és kotkoda rajzfilm megalkotója – azonban nem talált külsérelmi nyomokat édesapján. Csak egy kis odaszáradt vér volt a bal fülében, amiből arra következtetett, hogy agyvérzést kaphatott. Egy sokra hivatott személyiség ment el örökre.

Barabás Ferenc ötlete a kötet

A miniatűr kötet Barabás Ferenc kezdeményezésére született meg, amikor dr. Erdész Ádám már említett, A Kner család és más történetek című könyvét tördelte. A közelmúltban megjelent kis könyvben természetesen Mata János rajzai és metszetei is kiemelt szerepet kapnak.

A könyv megjelenésével párhuzamosan dr. Erdész Ádám és Kéri Júlia, Kner Imre unokája – fejet hajtva ifj. Mata János egyik álma előtt – Budapesten kiállítást szervezett Kner Imre és Mata János egyéni és közös alkotásaiból a FilmesHázban. A tárlat hamarosan Gyulára érkezik.