A múzeumi trezorba kerültek az ötmilliárdot érő műkincsek Békéscsabán

Az állandó Munkácsy-tárlat berendezése az utolsó fázisánál tart a festőfejedelemről elnevezett békéscsabai múzeumban. A Munkácsy-negyed koronaékszere lesz így a múzeum. Ahogy Ando György igazgató fogalmazott: ez a csabaiak trezorja, és egy katedrálist hoztak létre a Mesternek a múzeumban, amelyre méltán lehet büszke minden itt élő.

Gyarmati Gabriella, a múzeum művészettörténésze, a tárlat kurátora hangsúlyozta, a műtárgypiacon korábban létezett az eszmei és a kereskedelmi érték fogalma is. Egy Csabához kapcsolódó, témájában a városhoz kötődő műalkotás eszmei értékét itt jóval többre tartották, mint már például Szolnokon. Ma igazából csak kereskedelmi értéket említenek, amennyiért el is kel, kelhetne a műkincs egy-egy aukción, vagy éppen állami vásárlásnál mennyire becsülték a szakemberek a forgalmi értéket.

– Emellett a biztosítási érték is mérvadó. A tavalyi Múzeumok Éjszakáján mutattuk be, és a közönség egy hónapon keresztül láthatta a Pulitzerné arcképe című Munkácsy-képet, amit 350 millió forintra biztosítottunk. A tulajdonos műgyűjtő tudomásunk szerint értékesíteni is kívánja – ecsetelte a művészettörténész. – Az aukciókon több évvel, évtizeddel ezelőtt leütött árak sokszor már köszönőviszonyban sincsenek a mai, pillanatnyi értékkel. Minden bizonnyal számos műkincset most jóval magasabb összegért adhatnának el, de amíg nem történt meg, mindez csak feltételezés, bár szakmailag megalapozott.

Egy-egy festménynél valamilyen esemény kapcsán vagy megmagyarázhatatlan okból is óriási árnövekedés történhet. Munkácsy: Alvó nagyapó című művét 1994-ben 4,6 millió forintért vették meg egy árverésen. Ez a festmény is szerepelt a Nemzeti Galéria 2005-ös, budapesti nagy Munkácsy-tárlatán, ami ismét a művészre terelte a képvásárlók figyelmét. Az élénk érdeklődés hozzájárulhatott, hogy az Alvó nagyapó 2007-ben már 180 millió forintért cserélt gazdát.

Gyarmati Gabriella szólt arról, a hazai aukciókon manapság nagyon magas áron kelnek el az 1880-ban Békéscsabán született Perlrott Csaba Vilmos alkotásai. A művész a Csaba nevet szülővárosa miatt vette fel. Perlrottnak tíz képe van a Munkácsy-múzeum tulajdonában. Keresettek és jó áron forognak Aba-Novák Vilmos, Kádár Béla és Bortnyik Sándor művei is. A nyugat-európai műgyűjtők körében többek között Hantaï Simon, Reigl Judit és Maurer Dóra festményei képviselnek magas értéket.

Visszatérve Munkácsyhoz, az állam 1,6 milliárd forintért vásárolta meg 2018-ban Krisztus Pilátus előtt című festményét a kanadai Hamilton Galériától, majd a Golgotát hárommilliárd forintért Pákh Imre műgyűjtőtől. A Poros út 500 millió forintért került állami tulajdonba. Ennek a műnek érdekessége, hogy Munkácsy Békéscsabán festette, amikor 1874-ben, nászútja során ide is ellátogatott feleségével.

André Kostolany tőzsdeguru ajánlásában szerepel, hogy a befektetésnek több lábon kell állnia. Egyharmadát ingatlanban, egyharmadát értékpapírban, egyharmadát pedig műkincsben érdemes tartani. Már akinek van ezekre elég pénze. Ha pedig már mesés összegek, a Munkácsy állandó tárlaton 1,740 milliárd forintot érnek a múzeum saját képei. A Magyar Nemzeti Galériától kapott hat Munkácsy-festmény és egy csabai műgyűjtőtől ugyancsak tartós letétbe adott három alkotás ezt az összeget feltornázza 4,650 milliárdra. Ehhez jönnek még a Mester relikviái, többek között használati tárgyai, reprezentatív ajándékai, viseletének darabja és alkotáshoz használt eszközei negyedmilliárd forint értékben. És akkor már a Munkácsy-katedrálisban, a város trezorjában ott járunk ötmilliárd forint közelében.

– A blue chip tőzsdei fogalom, a legmagasabb, extra kategóriát képviselő, a legnagyobb forgalmú részvények gyűjtőnevéül szolgál – emelte ki Gyarmati Gabriella. – A képzőművészeti blue chip kategóriába Munkácsy múzeumi tulajdonú festményei közül a Zongoralecke, a Pihenés az erdőben és a Krisztus töviskoszorúval című alkotások biztosan beletartoznak. Utóbbi érdekessége, hogy Munkácsy halála után ezt a művet özvegye, Cécile Papier végrendeletében adományozta a városnak. Érdekesség az is, hogy, a kiállításon látható lesz a Gyomán 1881-ben született Pásztor János Munkácsy-mellszobra, hasonlóan a Hans Temple által festett Munkácsy-portréhoz.

A falak eltűntek az eddigi Múzsák Termében, mely mostantól szintén a festőzseni nevét viseli. Gipszkartonnal vették körül a terem falait, és süllyesztett fülkékben helyezték el az alkotásokat. Speciális fajtájú és erősségű, Franciaországból érkezett lámpák világítják meg oldalról és alulról a festményeket, hogy a műélvezet még teljesebb legyen. A terem üvegmennyezetét műtárgyvédelmi okból elsötétítették.

Egy Munkácsy-alkotás azonban nincs üveg mögött, mégis „üt”. Ahogy belép az ember a terembe, szemben a csaknem hat méter magas kép, a Siratóasszonyok a keresztfánál című emelkedik ki. Ennek a festmények érdekes a története is. A csabai és a szlovákiai, tőketerebesi múzeum között több évtizedes az együttműködés. Gróf Andrássy Gyula egykori miniszterelnök hagyományát pedig mindkét városban őrzik, ápolják.

A tőketerebesi Andrássy-kastély mauzóleumában helyezték végső nyugalomra az egykori kormányfőt, Békéscsabán utcát, gimnáziumot neveztek el róla. A Munkácsy-festmény úgy kapcsolódik a két városhoz, hogy Andrássy Gyula özvegye rendelte meg a Mestertől, férje jó barátjától. A képet 1920 körül a család átszállította Budapestre, majd a Magyar Nemzeti Galériába került.

Az állandó tárlat Munkácsy Mihály – A géniusz diadala elnevezést kapta. A kiállítással erősíteni kívánják a csabai Munkácsy-kultuszt, és ismét fejet hajtanak a festőzseni előtt. Az eredeti elképzelések szerint már korábban megnyílt volna a kiállítás, de a járvány közbeszólt. Mindenki abban bízik, hogy újabb akadály már nem gördül az elé, hogy a nagyközönség láthassa a csodát.