Száztizenegy éves kötet született újjá Gyulán

A bejelentést a témával kapcsolatos szerdai sajtótájékoztatón Durkó Károly, a Gyulai Évszázadok Alapítvány elnöke és Székely Árpád, a könyv kutatója tették meg.

Durkó Károly elmondta, a kötet megjelenése része annak a programnak, amelynek részeként a gyulai zsidóság történetét, emlékeit kutatják és teszik közzé. A nyolcvan oldalas könyv tipográfiájában, a címoldal és a belső borító grafikájában egyaránt azonos az eredeti változatéval. Érdekesség, hogy a mű egyetlen példányban maradt fent, amelyet Székely Árpád talált meg.

A kutató ismertette Vermes Ernő életét, aki 1877-ben született Miskolcon Weisz Ernő néven, és az 1890-es évek végén magyarosította a nevét. Az erdélyi és nagyváradi évek után, mivel újságíró akart lenni, Budapestre költözött, ahol egy napilapnál helyezkedett el. Gyermekkorától írt verseket, első kötete 1897-ben jelent meg Budapesten Egyetértés címen. 1909-ben költözött Temesvárra, ahol megjelent második, egyben utolsó verseskötete, a Járok a tarlón.

Az alkotásokról Karinthy Frigyes nagyon pozitív kritikát írt. Vezetője lett a Temesvár könyéki fiatal írók, költők körének, a Délnek. Ady Endrét is meghívta társaságukhoz, akivel jó barátságot kötöttek. Élt Székesfehérváron, ahol a Friss Újság felelős szerkesztőjeként tevékenykedett. Besorozták, rövid ideig közlegény volt. 1923-ban feleségül vette Reisz Terézia tanítónőt, egy gyermekük született, Vermes Géza, a későbbi világhírű vallástörténész és író. Makón a Reggeli Újság főszerkesztője volt, József Attila is ott jelentette meg első verseit. Szegeden a Délmagyarország és az Esti Újság felelős szerkesztőjeként dolgozott.

1928 és 1944 között Gyulán éltek, ahol a Békés Megyei Hírlap és az Alföld című újságok főszerkesztője volt, majd megalapította a Visszhang című sárga színű vasárnapi újságot. Számos rágalmazási per indult ellene, ezeket megnyerte, még párbajra is hívták, de a párbajsegédek végül elsimították az ügyet. 1931-ben családjával megkeresztelkedett, keresztapja Apor Vilmos apátplébános volt. A zsidó törvények miatt 1938-ban kizárták az újságírói kamarából, munkanélküli lett. 1944 márciusában kilakoltatták, májusban munkaszolgálatra vezényelték, majd Németországba hurcolták, ahol meghalt.

Durkó Károly bejelentette, hogy készül és várhatóan jövőre mutatják be Gyula régen és ma című sorozat részeként a gyulai zsidóság teljes történetét feldolgozó kötetet.