A vad hordák életéről mesélnek a kölcsönadott gyulai leletek

Avar kori leleteket kölcsönöz egy ausztriai kiállításra a gyulai Erkel Ferenc Múzeum. A nemzetközi tárlat a napokban nyílt meg Alsó-Ausztriában – tudtuk meg Fábián Tamástól, a gyulai kiállítóhelyeket működtető Erkel Ferenc Kulturális Nonprofit Kft. kommunikációs vezetőjétől. Kik voltak azok a lovas nomád népek, amelyek évszázadokon át formálták a Kárpát-medencét, az Alsó-Duna-vidéket és a mai Ausztria keleti részét is? Mi motiválta őket arra, hogy elinduljanak nyugat felé? Miért voltak képesek egyesek tartós birodalmakat létrehozni, míg mások szinte nyomtalanul eltűntek? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a válaszokat az a kiállítás, amely az alsó-ausztriai Schallaburg várkastélyában nyílt meg. 

A tárlatra, amely az új tudományos eredmények segítségével világít meg számos eddig rejtélyes szempontot a hunok, avarok, bolgárok és magyarok érkezésének és jelenlétének kapcsán, a gyulai Erkel Ferenc Múzeum is kölcsönzött tárgyakat 

– tájékoztatott Liska András, a gyulai közgyűjtemény szakmai vezetője. Mint elmondta, korábbi publikációkból ismerték az ausztriai kiállítás szervezői a gyulai múzeumban őrzött tárgyakat. 

A régész szakember személyes élményeként idézheti fel a schallaburgi kiállításnak kölcsönzött lószerszámzat darabjainak 1993 áprilisi előkerülését. Liska András ugyanis szó szerint belebotlott a tárgyakba a gyulai régészeti lelőhelyek felkutatására végzett terepbejárások egyik alkalmával, egy mezőgazdasági tábla közepén. A korai avar korszak jellegzetes leletei, két darab vaskengyel, egy csikózabla és egy hevedercsat a földből frissen kiszántva, egy csomóban feküdtek a felszínen. A nem mindennapi leletek egy temetkezési áldozati gödörben pihentek a 7. század óta, egészen véletlen előkerülésükig. 

A halotti áldozat szokása a belső-ázsiai származású avarok első generációjával érkezett a Kárpát-medencébe 

– tette hozzá a szakember. A temetési szertartást követően, a sírtól elkülönítve ásták el a túlvilági létre szánt tárgyakat, mint például az elhunyt kedvenc lovának szerszámzatát, valószínűleg egy áldozati szertartás során. 

Liska András kifejtette, az 1993-ban előkerült tárgyakat legutóbb a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont Kincsek őrzője – 150 éves az Erkel Ferenc Múzeum című tárlatán láthatta a közönség. Ezeket a különlegesen ritka leleteket adta most kölcsön Alsó-Ausztriába az Erkel Ferenc Múzeum. A schallaburgi várkastélyban szombaton nyíló nagyszabású régészeti kiállítás számos hazai és más, európai múzeumi gyűjteményből kölcsönzött műtárgyakkal mutatja be a hunok, avarok és a honfoglaló magyarok történetét, tárgyi hagyatékát, a korszak politikai és kulturális kölcsönhatásait – tette hozzá. 

Az alsó-ausztriai kiállítás azt mutatja be, hogy nem csak a Földközi-tenger környékének lakossága, valamint a germán és szláv népek tették Európát azzá, ami ma; a kelet-európai sztyeppei társadalmak és az eurázsiai füves sztyeppék is jelentősen hozzájárultak Európa fejlődéséhez. 

Az osztrák szakemberek célja arra invitálni a látogatókat, hogy más szemmel lássák a „vad hordákat”. A Lovas nomádok Európában című tárlat november 6-ig tekinthető meg a schallaburgi várkastélyban. 

A gyulai múzeum műtárgyai hazaérkezésüket követően a régészeti tárba kerülnek vissza, hiszen az Almásy-kastély időszaki kiállítóterében most még látható kiállítást – amelyből a tárgyakat kiemelték – akkorra a gödöllői kastéllyal közös, Erzsébet királynéról szóló tárlat váltja fel.